Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Források - 1843 - 1344
értelmében ezen országos választmány tagjait öszvesen terhelő felelősség súlya semmiképp nem terhelheti, mert amint az első szám alatt felhívott kegyelmes kineveztetésem soraiból kitetsző, én ezen országos választmány elnökének 1842-ik évi június 21-ikén helyettesíttettem, a kérdéses 20 000 pengő forintok pedig Szentmiklósy Rudolfnak előttem elnökösködött gr. Teleki József úr őex.-ja által némely Pesten lakó választmányi tagok hozzájárulásával - eszerint minden legkisebb befolyásom nélkül — ajánltattak meg és utalványoztattak, sőt mi több, ezen egész pénzöszveg, mint ezt a levéltárban letett hiteles adatok s az országos választmány alázatosan ide '//. alatt mellékelt eredeti hiteles jegyzőkönyvének a VIII-ik ülésről vezetett sorai, de magának Szentmiklósy Rudolf úrnak az eredeti kötelezvényen látható nyugtatványai is nyilván kimutatják, őáltala elnökségem kezdeténél három hónapokkal elébb, éspedig három részletben, jelesen 1842-ik évi február 27-én 8000, ugyanazon évi március 2-ik ismét 8000, végre ugyanazon évi március 24-ik 4000 pengő forintokban fel is vétetett a színházi alapítványi pénztárból. Nem lévén tehát ezek szerint legkisebb befolyással a kölcsönnek sem megajánlásában, sem annak utalványozásában vagy kiadatásában, a felelősség terhe reám jogszerűen csak azon esetben háromolhatna, ha azon vád illethetne, hogy elnökségem átvétele után bármit is és bármennyire is az alapítványi pénztár biztosítására vezető hivatalos eljárásomban elmulasztottam volna. Hogy azonban e reám bízott kötelességekben minden serénységgel és híven jártam el, bőven kiviláglik a következendőkbó'l. Megértvén elébb a hírlapok útján Szentmiklósy Rudolf csőd alá jutását, később pedig az országos pénztári hivatalnak felszólí/ / / 3 tasomra adott s szinte alázatosan idecsatolt 3'/. válaszából azt, miszerint az öszves 20 ezer pengő forintok neki kifizettettek, nem késtem k[irályi] alapítványi főügyigazgató Steinbach Ferenc 4 urat 1842-ik evi július 31-iken elbocsátott levelemmel /4"/./ azonnal hivatalosan megkeresni, hogy a csődperben ezen tőkének visszaszerzésére legott törvényesen intézkedjék; egyszersmind pedig hatályosabb intézkedhetés végett az egész országos választmányt augusztus hava 24-ére egybehívtam, melynek intézkedései nyomán sűrű hivatalos megkereséseket intézek részint tek. Gömör