Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)

Források - 1843 - 1344

87. 1843. Julius 5. [A tudósítás 11. melléklete] - 11 NB. A Nemzeti Conservatorium alakítását tárgyazó előleges alap­tervét szerkezti és benyújtja Pesten április 7-én 1843 gróf Fes­tetics Leó, a Pest-Budai Hangászegyesület elnöke. Honi nyelvünk által körülszigetelt hazánk, nemzetünk minden ügyében, s így Nemzeti Színháza és hangászat ügyében is, önhatá­raira szorult. Színészt, dalszínészt és a hangászatban érezhető hiányok orvoslását, kimúlt egyének pótlását idegen ajkú nemzetek­nél keresni lehetetlen lévén, a nemzet — ha színházát állandóul fenntartani akarja — kénytelen felállítani oly intézetet, melyben Nemzeti Színházának színészi és dalszínészi, de az országban é­rezhető egyéb hangászi szükségek fedezésére is, a szükséges egyé­nek kiképeztethetnének. Minélfogva a nemzet ily intézetet állít fel e cím alatt: "Magyar Nemzeti Conservatorium." Ezen intézetnek felállítása eszközöltetik: a/ országos köz­kivetés és b_/ különös aláírások által. Az ország által ezen intézetre szánt és közkivetés útján be­hajtott pénzöszveg, nemkülönben a különös aláírások által bejött sommák 6/p.c. kamatra tőkésítve biztos helyre kiadatnak, s ezen hat percent kamat lészen a Conservatorium örökös jövedelme, me­lyen annak fenntartása alapszik. Ezen intézetnek belső elrendezését e jelen alapszabályok tár­gyalják. Célja az intézetnek: magyar honfiakból színészeket és színész­nőket, az egyházak és színházak hasznára tökéletes hangászkar­tagokat, énekest és énekesnőket, úgyszintén a házi körökben szük­séges hangásztanítókát képezni, de egyszersmind azokat életük­höz okvetlen szükséges egyéb tudományokban is kiidomítani. Ki a Conservatoriumot különös aláírással felsegíteni akarja, az itt alább következő szabályok értelmében a Nemzeti Conserva­torium tagja lehet. 224

Next

/
Oldalképek
Tartalom