Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Források - 1839 - 1840
amelyben mind énekesek, mind színészek mind a két nemből rendszeresen képeztetnének. Egy ilyen intézet zsengéje a pesti hangászati egyesületben már feláll, ez napról napra nagyobb tökélyre hág, s ha a haza által legalább 100 000 forinttal pártoltatnék, céljának tökéletesen felelne meg. Ehhez képest azt indítványozta a szóló, hogy evégre a most kijelelt summa országosan ajánltassék, s e tárgynak további elrendelése a színház ügyében kiküldendő országos választmányra bízassák. Pest városa követe /Tretter György/: Aki akarja, hogy Pesten a magyar nyelv s a nemzetiség elterjesztessék, annak egyszersmind akarnia kell, hogy ugyanazon városban a magyar színház fenntartassák. Ezen axióma igazságát csak az tagadhatná, ki a színház nagy befolyását a mívelődésre s nyelvre kétségbe hozná. Már a rövid háromévi tapasztalás is tanítá, hogy a magyar színház, ámbár mellette egy német színház fennáll, részint legalább teljesíté hivatása legszebbikét, ti. azt, hogy az idegen ajkú közönséget a szellemi mulatság médiuma által halkan a honi nyelvhez mind inkább csatolá, mert a szóló hivatkozni mer azok tanúbizonyságára, kiknek állandó lakásuk Pesten van, vajon tele házaknál nem áll-e a nézőknek legalább a harmada idegen ajkú nézőkből. Pest városa nem tulajdon ellensége, hogy azt hinné, hogy saját jóléte az egész ország jólététől el van különözve, hogy ne volna meggyőződve, miszerént maga mindinkább öregbedni fog, ha az egész nemzet a nyelv közös kötelékében megerősödik. Saját érdeke gerjeszté benne a sympathiának e homályos érzelmét, mely már jelenleg a kötelességnek világos eszmélytetére kifejlett. Ezen elismerésnek tulajdonítható ama részvétel, mellyel Pest városa a magyar színház ügyét mindég pártolá. Nemcsak kész vala s jelenleg is kész egyik legszebb terét egy új s nagy nemzeti színház felépítésére kijelelni, mely tér házhelyekre felosztva pénztárát nevezetes tőkével öregbítené, hanem egyszersmind a jelen ideigleni magyar színház felállításához is 15 000 forinttal járult, s a részvényeknek nagy része polgárai között kelt el. Ámbár tehát a jelen javaslatra nézve utasítása nincsen, mégsem hiszi, hogy küldői akaratját eltévessze, ha meggyőződését követvén a javallatot egész kiterjedésében pártolja, sőt Pest megye újabbi indítványát elfogadja. Legyen szabad a szólónak egy, a