Dés Mihály szerk.: Reformkori országgyűlések színházi vitái 1825–1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 15., Budapest, 1985)
Források - 1839 - 1840
által ő lévén megbízva, azt akkor kívánja teljesíteni, midőn ez iránt minden követek el lesznek látva utasításokkal. Stuller: Országgyűlési Tudósítás. 7. köt. 29/2. lev. Hasonló szöveg: Országgyűlési Napló 1839~1840. Országgyűlési Könyvtár. Mo :Ic:1839/40/A 288. o. 48. 1840. március 31., kerületi ülés A pesti magyar színház ügye Olvastatott a magyar színház eránti országos küldöttség tudósítása; pótlólag hozzá jelenté Szentkirályi [Móric, Pest vm.] , hogy a tökéletes számadás az építési pénztárról mind a megyékkel közöltetett, mind itt kiosztatott, melyből kitetszik, hogy fizetétlen mesterembereknek tartozott summa 99 705 ft . Ezután Dubraviczky [Simon, Pest vm .] : Hivatkozva csupán az országos küldöttség véleményére, nem célja e honbeli színházak viszontagságait lerajzolni, csak azt melíti, hogy a pajtákban, színekben sátorozott s onnét tovább vándorolt színészek számára Pesten már kész az állandó ház, melynek építésébeni érdemeit, a Tek. KK. által is illő méltánylással fogadottakat, nem emeli ki megyéjének, mert megesméri, hogy ha egyes hatóságok nem segítettek volna, amit kivitt, nem tehette volna. Áll már a színház, s 268 000 vftba került. E summa egy része, u.m. 41 ezer forint a régi színészeti pénztár maradékiból telt ki, s egyes jóltevők hozzáadásiból; 26 154 ft a külső törvényhatóságokból jött be; a fennmaradt 201 000 valóságos költséget a megye önrendelkezése alatt álló nemesi pénztárból s újabb adakozásokból fedezte, ekképp a megye, hozzászámítva a 15 000 ftot ajándékozott Pest városát, 101 000 vfttal segítette a színházat; oly summa, oly áldozat ez, melynél többet egy törvényhatóság sem tehet. Még a fizetétlen maradt mesterembereknek számítandó költség 99 705 ft 30 xrra rúg; s mind erre, mind az egészre nézve az kérésem a RR.-hez, hogy amit megyém elkezdett, örökítsék azt meg a RR. Célnak megfelelő, csinos, kényelmes, mutatványaival kielégítő a
