Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
Jegyzetek a levelekhez
A levél szövege arról árulkodik, hogy a "két sógor" viszonya sem volt harmonikus, ellentétek keletkeztek Ernyi és Rehák között. Ernyi - mint a levélből kiderül - elmulasztotta y kiadni Rehákné Moór Anna fellépési díjait. 99. K: eredetileg a Wesselényi család levéltárában. Megj.: ItK, 1900. 224-225. Wesselényi 1809. január 20-i Darvashoz írott, valamint ennek január 29-i válaszlevele egyeló're ismeretlen. anterprizseget - vállalkozási jogkört. juristitiumukon - törvénykezési szüneteken. Vida László - törteli (1770-1831), táblabiró, Pest megyei földbirtokos. 1809. február 1-1811 között a pesti magyar társaságot igazgatta. A Hacker-féle szála nagytermét színházzá átalakította. 1811. augusztus 15-én az igazgatásról lemondott, feleségével. Bárány Katica színésznővel törteli birtokára vonult vissza. A színészeket ezután is segitette. Színpadi szerző is volt. Munkái: Az első hajós (egy eredeti énekes játék 2 felvonásban. Forrása Geszner egyik műve. A zenét hozzá Pacha Gáspár készitette); Lauzus és Lidi a (vitézi játék, 3 fv. ); Berénd vagy A hitetlenség maga magát megbosszulja (vitézi szomj. 4 fv. ); Erőszak és szerelem áldozatja, vagy Leánykák vigyáz va szeressetek (szomj. 5 fv. ); A haza szeretete vagy A nagy Hunyadi Nándorfehérvárban (érzj. 4 fv. ); Perseus és Andromeda (énekes játék). Működésére lásd még a Kaz. Lev. 7-10. k. adjustatioját - megigazítását, kicsinosítását. Duna árja - 1809. február elején kiöntött a Duna, az árvíz elöntötte a színház alsó helyiségeit is. 1808 őszétől Wesselényi energiáját egyre nagyobb mértékben a megyei nemesi felkelés előkészítése'köti le. Az 1809-re összehívott erdélyi országgyűlés fő kérdése az inszurrekció rendjének meghatározása. Mégis megpróbálja előmozdítani a színészet ügyét. Május 10-én gyűlést tartott az országgyűlés színházi bizottsága Wesselényi elnöklete alatt. Idézünk a határozatból: "Hogy a statusok és rendek azon hazafiúi buzgósággal, mellyel ezelőtt 15 esztendővel oly nemesen igyekeztek anyai nyelvünk pallérozását előmozditani, most annak megvetett talpkövére felveendő épületnek mentől elébb végrehajtását gondolóra vegyék és a szomszéd hazának e részében kevés esztendők óta mutatott szép példája által serkentvén: a magyar játszó társaságnak örökitésére elégséges és illendő bizonyos költségek kirendelni méltóztassanak..." (F; MP , 1871. szeptember 15. 209. )
