Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

Zsibó, 1797. szeptember 8. Méltóságos Báró Fő Ispán Ur, Különös Méltóságos Uram ! Nagy örömmel értettem hogy a Méltóságos Báró Urnák Nemzetéhez vonszo szeretete Nemes Kolosvár megyét fel inditván, arra vette, hogy a Magyar Theatrum felsegillésére bizonyos Summa pénzt ajánlani méltóztatott. Ezen Nemes tselekedetét a Méltóságos Urnák és /Vármegyének/: mint Biztossá a Tekintetes Statusoknak a Theatrum felálitásában: /alázatosan köszönöm és háládatlanságnak tartanám ezen Nagy bizodalommal vissza élni, és rosz időben vagy hellytelen hellyre használni. Mellyre nézve jelentem a Méltóságos Urnák hogy mivel a jádzo szinünk mostan a romlással fenyegettetik: szükséges hogy a dologba belé elegyedjem, és a Nemzetünket azon gyalázattol, mellyet a Theatrum elbomlása okozna, meg-menteni igyekezzem. De melly szükséges legyen ezen esetben a Méltóságos Urnák, és más derék Hazafiaknak Segittségek, azt bőltsen tudhattya. Kérem annak okáért a Méltóságos Urat, hogy azon Pénzt, mostan magánál alkalmatosabb időkig, megtartani méltóztasson, és én akkor, mikor szükséges leszen, kérni fogom a Méltóságos Urat érette, és egyszermind bizonyossá teszem a* felől, hogy a leg jobb móddal fog haszonra forditatni, hogy az által ennek utánna is a Méltóságos Urnák, és a Nemes Vármegyének szives indulatját megnyerhessük, addig is tapasztalt szívességébe ajánlott, vagyok Méltóságos Báró Fő Ispán Ur, alázatos szolgája B. Wesselényi Miklós