Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

mint entrepeneur, a Báró ur ő Nagysága? Nagyon buzog, fenekedik, mesterkedik ugyan ő Nagysága, hogy itt a theatrumból más nem parancsol: a directort ezért nem állhatja, mert nagy szálka az ő Nagysága perspectivájában. Ugyanis itt az planum, hogy uj theatralis társaságot állítson a Gróf és a mig én leszek, addig nem bizik ő Nagysága hozzá. Az actoroknak is rendesen szokott ő Nagysága post prandium beszélni. A commissio mindég délután vagyon inter pocula, - én legalább mindég ugy tiszteltem, mikor odamentem inter pocula. Némelly actornak, a kit hóditani akar, nagyon flattiroz és szemben nagy complimenteket mond. Harsányi Sámuel, a legszerencsétlenebb humorú ember, a belső titkos tanácsosa G. Telekinek, a ki örökké á~vak parancsolás és directio hangjával s az Nagyságoddal való égalitéval kinlódik. Székelly Mihály jó ember, Nagy Dániel hallgat. Az actorok látván a példát és a lábogtatást, egyik a másiktól romlik és ha ma egyik excedál, hónap a másik nyomban követi abból a princípiumból: ha ez is igy, én is ugy. Én torkig jól vagyok lakva mindenféle comediás temperamentumokkal; viszem, amig lehet, azontúl ha egy érdemesebb betölti helyemet, gyönyörködjék illyen szerencsétlen hivatalban azonnal akárki; hanem ha Nagyságod a szép rendet és elöljárótól való függést a becsületet helyre hozza, a mellyet már a sok corregensek eloltottanak; igy én Nagyságodért mindent megteszek; de én nem figurából, nem hamislelküségből, tettetésből mondom s irom, hanem akárki megítélheti, melly terhes és unalmas légyen az én állapotom illyen formán. A fizetés is nem igen nagy; pro aprili 48 forint, pro majo 24 forint; én pedig evei bé nem érhetem, hanem azon órától fogva, a mióta folytatom kötelességemet, mind pótoltam a magaméból a subsistentiamot. A kosztra sok megyén. 24 krajcár egy rossz ebéd, 5 krajcár egy fertály bor, egy vacsora 12 krajcár, egy fertály bor 5 krajcár, in summa dietim 46 krajcár, ezzel mégyen szállás, mosás, gyertya, köntös etc. ; vesse fel akárki, mi marad. Én, tudja az Isten, nem panaszlok és nem rimánkodom; de ebből bölcsen átalláthatja Nagyságod, mi a profit és azt is, hogy nem az interessé, hanem a becsület, a theatrumhoz való vonszódásból folytatom ezen hivatalt és hazafiúi indulatból. Nincsen tehát tőlem mit irigyelni, sem ellenem mit fecsegni; mert ezek a nélkül is mind megvoltak és lesznek,- akárhol legyek a világon, minden állapotban; ebből tehát várat én nem fogok épiteni, de nem is akarok. Hogy hivatalomat vinni tudom s elégséges vagyok, azt ab effectu megmutattam a világ előtt és most Nagyságod előtt is abban, hogy 21-dik májustól fogva a Nagyságod theatralis cassájába máig, úgymint 19 Júniusig 1200 Rhénusforint bejött; holott most korántsem frequentálja ugy a theatrumot a városi nép, mint tavaly, mellynek oka az, hogy a város allodialis földjei elkotyavetyéltetvén, a pénzeket a burgerek azon fekvő fundusokra költötték, a mellyet nagy bajjal depurálnak a város cassájába; 2-szor a város flaszterezésére igen sokat költenek a burgerek, mivel kiki a maga háza előtt köteles azt praestálni a maga erején. Ugyancsak reménylem, hogy ezen hónap végével az 1500 Rhénusforintot meghaladja.