Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

Zsibó, 1803. június 15. Tekintetes Nemes Tanáts ! Irt vala nékem Földmérő Vedres István Ur Szegedről, hogy a Magyar Játtzó-társaságunkat küldenem Szegedre is. Azon igaz Patriotis­mussal telyes jó indulattya a Tekintetes Nemes Tanátsnak Théâtrale Institutumunkhoz, mely felől Vedres Ur engem bizonyossá tett, egyedül is elégséges lett volna mindenképpen engem arra birni, hogy igyekezzem a Társaságot oda küldeni; de mindeddig módját annak nem ejthettem; most már mindjobban organizálván a Játtzó-Társaságot, mind ugy rendelvén el annak utazásait, hogy az Őszön egynéhány heteket Szegeden is mulathatna, s az odavaló Publicumot is mulattathatná, kivántam a Tekintetes Nemes Tanátsot az iránt megkeresni, s jelenteni, hogy ha a Tekintetes Nemes Tanáts Városi Theatrumokat a benn való Játtzás­ra által fogja a Magyar Játtzó-Társaságnak engedni, a szerint, mint azt Vedres István Ur segittségére, ha szükség lészen, kit különösenn is megkerestem levelemmel, a kinek én a Társaságbéliekre való vigyá­zási különösen is ajánlhassam, s a Társaság törvényeit, ugy a Cassât s azzal való bánása módját bizhassam, örömmel oda küldöm a Tár­saságot. Reménylem ezen Társaság sokféle viszontagságai közt is, annyira ment, hogy a Tekintetes Nemes Tanáts előtt, és a Szegedi Publicum előtt is játtzásával megelégedést fog nyerni. Eziránt haza­fiúi indulattal telyes siető válaszszát várván maradtam Tekintetes Nemes Tanátsnak alázatos szolgája B. Wesselényi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom