Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

Jegyzetek a levelekhez

diosodi porcziócskám - Diósad-Diósod, Szilágy megyei háziiparáról, népművészetéről neves falu, Zilah környékén, az Ady család ősi fészke, mint Ady önéletrajzában irja: "Az Ady család^..] a Szilágyság egyik legrégibb családja, ősi fészke Od, Ad, később Diósad... " Itt Wesselényinek is volt birtoka, ennek egy kis részét Wesselényi Szentkirályinak adta bérbe. JÓ ur - Bágyoni Jó Mihály, Wesselényi egyik titkára, számos esetben intézte a színház folyó ügyeit, vagy ő vitte Zsibóról Ko! lozsvárra Wesselényi utasításait, üzeneteit. Csűrös - Ebben az időben három Csűrös testvér: Antal (1774?-1843) a kőfaragó, szobrász, József, a festő, aranyozó, és Mihály a festő, szobrász szerzett magának hírnevet. A célzás valószínűleg Antalra, vagy Mihályra vonatkozhat, bár József is festett és bútort aranyozott a Wesselényi kastélyban. (Lásd B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben

. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1970. 297-298.) praesentatioját - bemutatását, itt valószínűleg tervét, elképzelését. specific

atioba - kimutatásba, jegyzékbe. státuák - szobrok. status personalis - személyzet. consignatio - megbízatás (de lehet jegyzék, kimutatás). Mivel Kolozsváron a Pataki-ház eladásra került, a színészek fedél nélkül maradtak. Wesselényi elképzelése szerint a színészek debreceni vendégjátékával kellett volna az ujabb kritikus időszakot átvészelni. A színészek egy része idegenkedett a debreceni utazástól, különböző kifogásokra hivatkoztak, hogy az utazás kötelezettsége alól kibújjanak (Lásd Ferenczi: i. m. 220-221.). 77. K: autográf. L: OSZK Kt. Levelestár. Megj.: TL, 1874. 608. Bayer (Nemzeti.. . i. m. 362-363.) közölte Ernyi kimutatása alapján a társulat június 5-szeptember 19. közötti pesti műsorát és a társaság előadásonkénti. bevételét. Augusztusban - Fáy soraival ellentétben - a kimutatások jelentős bevételcsökkenést mutatnak.