Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

Jegyzetek a levelekhez

K: idegen kéz írása Wesselényi kézjegyével. L: HBm. L. IV. A. 1011/m. Megj. : 22. K: fogalmazvány. L: HBm. L. IV. A. 101l/m. 465/1802. Megj. : Mindszent hava - október. Szent András hava - noVember. Alba - üres lap, amelyen esetleg csak aláírás van. restantia - hátralék. Perceptor - városi pénztáros. A tanács által is jelzett fegyelmezetlenségek, a színészek gy kori "helytelen magok viselete

1

' is arra késztette Wesselényit, hogy a következő' hónapokban - a szerzett tapasztalatokat hasznosítva - új rend szabályokat dolgozzon ki. A következő' évben foganatosított új színházi regulák "a szorosabb vigyázás és fenyiték" céljait is szolgálták. 23. K: autográf, csonka. L: OSZK Kt. Fond 253. (Rendezés alatt!) Megj.: Kótsi Patkó János: i. m. 148-149. Panumaival - terveivel. meritálni - érdemesíteni. "belsó' "érdememet teszem itten fantban (?) a születéssel és a Rangal

" Kótsi dacos öntudattal valószínűleg azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a saját belső' érdeme ellensúlyozhatja mások születéstől és rangtól kapott kiváltságait. A levél csonka formájában is jól érzékelteti azokat a különbségeket, amelyek a nemesekből álló színházi bizottság tagjai és Wesse lényi között fennálltak, s amelyek nemegyszer a bajok forrásait is jelentik. Wesselényi, aki Kótsi szerint "jó tzélból osztotta meg vélek a hatalmat", a kisnemesi származású, világot látott Kótsi számára az igazi hazafiság, az önzetlen mecénás példaképe is. A levélen nincs dátum, következtetésünk szerint 1802-ben íródhatott ("Már én tiz esztendó't töltöttem el ezen Institutum mellett"). 188