Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

Jegyzetek a levelekhez

K: eredetileg a Wesselényi család levéltárában. Megj.: ItK, 1900. 64-65. 19. K: idegen kéz írása Wesselényi kézjegyével. L: HBm. L. IV. a. 1011/m. 465/1802. Megj.: Meszéna Sándor - Debrecen polgármestere volt 1816-ig. Előzőleg főbíró. Wesselényi szoros kapcsolatot épített ki Meszénával a kolozsvári szinészek vendégszereplésének ügyében. Születési és halálozási adata ismeretlen. "

A Társaság Directora... " - feltételezhető, hogy Kótsi Patkó János volt ekkor meg az igazgató. "A* midőn Idegen Nemzetbeliek-is tőrekednek (...) Játszódnak Magyar Játékokat...

" - Az utalás itt valószínűleg a bécsi Hofburgertheater egyik tagjának, Nouseul János Józsefnek és néhány társának 1802-es magyarországi magyar nyelvű vendégjátékára vonatkozik. Ok áprilisban-májusban több előadást tartottak Győrben, Pápán, Tatán, Komáromban, Esztergomban, Vácon, Pesten és Budán. Az eseményről Schédius Lajos lapja, a Zeitschrift von und für Ungarn (Pesth 1802. II. k. 255. ) a következőképpen számolt be: Folyó évi május 18., 19. és 21-én különös jelenség mutatkozott itt Pesten. Nouesul ur, a bécsi császári és királyi udvari színház színésze, egy külföldi néhány női személlyel, a kiket ő maga egy idő óta a magyar nyelvben tanitott, itt Budán nagy sikerrel a következő drámákat adta elő magyar nyelven: Ariadne Naxoson, egy melodráma: Medea és Jason

, szintén egy melodráma; A tej árus leány egy énekes játék. Győrben, Komáromban és Magyarország más városaiban Nouseul ur már előbb mutatott be, mint külföldi néhány ilyen színmüvet a mi hazai nyelvünkön e helyiségek lakosságának élvezetére..." (Benyovszky Károly fordítása) Erről az eseményről Virág Benedek is beszámolt Kazinczyhoz írott levelében (Kaz. Lev. III. k. 567. ). Bayer József később feldolgozta az eseményt a Magyar színészeti kuriózum 1802-ben című cikkében (Egyetemes Philológiai Közlöny, 1916. 289-298.).