Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
LEVELEK (1-108. sz.)
Buda, 1809. február 19. Méltóságos Báró Főispán ur, különösen tisztelt drága Nagyságos uram ! Méltóságodnak 20 Januárii datait a általam 31-a Januarii szokott tisztelettel vett levelére későbben válaszolhatok egésségemnek lett változásai miatt. Nem tudom, ki lett légyen az, a ki Méltóságodnak azt üzenhette, mert azt tudom, hogy nemes Pest-vármegyének eszében sem ötlött még az arrul való gondolkozás hogy az anterprizséget Méltoságodtul általvegyék vagy vétessék csupán csak teátrum felállhatásárul gondoskodtak és mivel az más teátrum directiojával mindig ölben kellett lenni, azért avatá belé magát az nemes vármegye, hogy annál erősebb légyen az társaság. Megírtam én Méltóságodnak 29 Januarii irott levelemben, voltaképpen mint van az dolog. En egy lépést sem tettem az Méltóságod jussainak általadásárul, megvan az most is, ha azt Méltóságod tovább is magánál tartani kívánja; látom azonban hogy az társaság soha itten maga magát fel nem fogja tarthatni, mert soha annyi bé nem jött, hogy csak a gázsikat is meggyőzze; ha mindég diéta vagy pesti vásár volna, ugy igen is, de az juristitiumokon s egyébkor is lehetetlen nékie annyit behozni, mint megkívántatna. En Vida uramot, jó lélekkel irom, nem is esmérem; soha véle nem is szólottam; hallom, hogy magára vette az u. n. Hakker szálájának teatrumi adjustatioját és ottan vasárnapokon is fog jádzattatni. Az talám valamit többet fog tenni. Az mult holdnapra is az deficit reámegy mintegy ezer forintokra; az mostani holnap is semmit nem hoz bé, mert az Duna árja miatt már több két hetinél, hogy felé sem lehet menni az teátrumnak; most mi módom vannak az actorok, én nem is tudom; mert a mint irtam volt a 1-a Febr., már Vida László uram Ígérte őket fizetni. Az actorok megmondották, hogy ők jádzani ugyan fognak, de magokat le nem kötelezik mindaddig, mig Méltóságod ezt parancsolni és rendelni nem fogja. En pedig, a mint fellyebb is irám, benne semmi megegyezést nem tettem. Várom azért az Méltóságod parancsolatját. A haza mindég meg fogja azt esmérni, hogyha Méltóságod nem ápolgatta volna, soha magyar jádzó társaság fel nem állott volna; ha csak az egész haza nem fog valamely módot tenni, állandóságot most sem lehet várni; mert nem mindég lesz Méltóságod, a ki azt kárával is szivére vegye. Ha az magyar alkotmányok itten felállhatnának, a mint az szándék van, ugy ezt is lehetne gyökeresiteni; de az még késő időre lehet meg az környül állások miatt is. Itt az egész világ háborút hirdet, az katonaság mozdulásban van minden felé. Az herczegünk most Bécsben van, az Isten tudja, mi időket érünk; nagy az szükség mindenben, az szegénységnek sem kenyere, sem szénája. Az Duna leírhatatlan károkat tett Bécstül elkezdvén midenütt Dunamentében. Ajánlom ezzel magamat Méltóságod malasztiban s váltózh atatlanul vagyok Méltóságodnak alázatos szolgája Darvas Ferencz
