Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)
Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése ( tanulmány) - Wesselényi és a színház
hazafias erők a színház, a magyar nyelven megszólaló színház létesítését is többször felvetették. Az Aranka György által Erdélyben több változatban kidolgozott program azonban első' ízben kapcsolja össze szorosan a nyelvművelést az anyanyelvű színház megteremtésével. A kettő tudatos összekapcsolása, kitűzött programként való kijelölése azonban minőségi előrelépést jelentett a korábban szórványosan jelentkező s többnyire visszhangtalanul maradt kísérletekkel szemben. Erdélyben a színházlétesités elvi alapjait Aranka György nyelvművelő programja, a társaság létesítésének kidolgozott programja rakta le. A program létrehozását a Pest-Budán már megalakult Kelemen László-féle társulat példája is elősegítette. Kolozsváron a magyarországihoz képest némi késéssel, 1792 végén sor kerülhet az első erdélyi hivatásos magyar nyelvű színielőadásra, minden eddigi ismeretünket korrigálva nem november 11-én, hanem december 17-én. 4 A Kufsteinből hazatért Wesselényi bekapcsolódik az országgyűlési csatározásokba. Ragyogó országgyűlési szónoklataival a korábbi időszak felelős főtisztségviselőinek a felelősségre vonását követeli. Nemcsak ellenségeket szerez magának, hanem lelkes híveket is. A Habsburgházzal szemben állók javára írják a kufsteini éveket. Az 1790/91-es erdélyi országgyűlésnek minden ellentmondásossága ellenére van közös nevezője: a magyar nyelv. A rendek az országgyűlés első ülésén elhatározzák: a jegyzőkönyv magyarul vezetendő. Az Aranka György-féle Nyelvmívelő Társaság tervezete is kedvező fogadtatásra talál. 1792 második felében gyakorlati szakaszba jut a színtársulat létrehozása. 1792. október 1-én: " A színdarabok (comedia) előadására magokat elszánt nemes ifjak társulata kéri a főkormányszék (Gubernium) engedélyét. Az október 2-án tartott országgyűlésen a kedvező választ maga a gubernátor, Bánffy György jelentette be, s a bejelentést a rendek egyhangúan jóváhagyták. A Magyar Kurir október 24-i tudósítást közöl Kolozsvárról, 35 amelyben már beszámolnak az első adakozókról: Bánffy György négyszáz forintot, Bethlen Sándor 100 forintot, Wesselényi Miklós 300 forintot adományozott... Ezúttal találkozunk első ízben Wesselényivel mint színpártolóval - eddig nem sikerült dokumentumokkal igazolni, hogy Wesselényi közvetlenül és gyakorlatilag részt vett volna a színésztársaság létrehozásában, bár Váli Béla azt állította, ^ hogy Wesselényi ajánlólevelet adott Kótsi Patkó Jánosnak, amelyben " felkéré a nagy enyedi collegium rektorát arra, hogy engedné át ama néhány ügyes fiatal embert színésznek, kiknek játéka egész Erdélyben elhiresede... ". —_—— Következő híradás az első előadást követő negyedév végéről, 1793. március 13-ról ismeretes, amelyben Wesselényiről mint adakozóról emlékezik meg a levélíró Bethlen Elek. 37 Feltételezéseink szerint ekkor - minden hagyomány és "színházi" kapcsolat ellenére - Wesselényit a közvetlen politikai harc köti le, bár adakozásai arról tanúskodnak, hogy mindenre figyelt, ami a hazafias erők súlyának növelését szolgálhatja. II. Lipót uralkodása idején arra törekedett, hogy a birodalom külső és belső helyzetét megszilárdítsa. Békét kötött a poroszokkal, hogy
