Enyedi Sándor szerk.: Id. Wesselényi Miklós színházi levelezése (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 14., Budapest, 1983)

LEVELEK (1-108. sz.)

Kolozsvár, 1807. február 4. Bizadalmas Gorove Ur! A Magyar Nemzet s ezen Nemzethez nagyobb vonszódással lévő nemzetek pallérosodása eszközléséül a nemzeti Játszó-Társaság által már eléadott Originális Darabja az Urnák helybenhagyást érdemelvén is, nyervén is, magam is megismerkedtem vele: mely hazafiúi indulatból származott szorgalmatos fáradozása az Urnák azonn jutalmát, mely szerént az előadással applausust nyert, el nem vesztette; különösen nagyra becsültem a Publicum nevében az Urbann Hazája szeretete iránt való jó Hazafiúi indulattyának megmutatását. Mind az Ur több izben, mind azon nemzetbeli Elöbbkörösek [? ] minden alkalmatossággal meggyőződésünkig való tsalhatatlan jeleit mutatván Magyar Nemzetünk szeretete, és ahoz való vonszódása iránt, anynyira elköteleztenek, hogy Nemzetünk Jádzó Társaságának Szamosújvára leendő menetele iránt, mind az Erkölcsiség, mind pedig a Magyar nyelvbeli gyarapodás kedviért rendelést tettem; kinekis odavaló menetelek ideje lészen a Marosvásárhelyről való visszajövetelekkor; a valamint más helyeken is a Felügyelés iránt a Jó Hazafiak közül edgyet megszoktam keresni, kiis velem edgyetértőleg lévén a Theatrum folyamattya felügyelését vinni szokta, ugy az Urat is ez iránt a több érdemesek között kivántom megkeresni; aki ezen Tárgyban való szorgalmatossága iránt valaminthogy telyes meggyőződéssel vagyok, ugy egészsz bizodalommal ajánlom is; melyben a lévénn az első lépés, hogy a nemes Magistratusnak hirével és edgyetértésével légyen meg, az okonn ezen Levelemnek a nemes Magistratus előtt való bé mutatása mellett, azonn érdemes Előljáró Uraknak edgyenn, edgyen ajánja képemben ezen jó tzélomat, mely az odavaló Publicumnak, de az egészsz nemzetnek elémentire s gyarapodására szolgál. Melyiránt való maga meghatározásától a nemes Magistratusnak, s ezen ajánlásomnak miként lett elfogadásáról tudósittatásomat kérem. Aki egyébaránt vagyok az Urnák köteles szolgája. B. Wesselényi Miklós