Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

A francia forradalomban a színház politikai fórummá vált. Aktuális, forradalmi darabok hivatottak formálni a közvéleményt, s maga a színház is nemritkán politikai események, tüntetések színhelye. Ezzel a tudósítással kezdődik meg a Magyar Hírmondó későbbi évfolyamaiban egyre szaporodó párizsi színházi beszámolók sora, melyek elsődlegesen politikai szempontból érdekesek, színháztörténeti vonatkozásuk elenyésző. Az 1790-től új épületben játszó Comédie Française 1789ben a Théâtre de la Nation nevet vette fel. Hamarosan az ellenforradalom egyik központjává vált, ezért a színészek egy része Talma /ld. 301. jegyz./ vezetésével kivált a társulatból, és új együttest alakított. Voltaire Mahomet c. tragédiájáról /1741/ van szó. 280. Csehországban, akárcsak Magyarországon, a nemzetté válás kor szakában bontakozott ki a nemzeti színjátszás. Az ún. Nostitz-Színházban /ld. 149. jegyz./ 1785-től kezdve hetenként két alkalommal tartottak cseh nyelvű előadásokat. Cseh előadások korábban az 1789-ben megszűnt Bouda nevű faszínházban, ill. az 1790-ben megnyílt ún. újvárosi nemzeti színházban folytak; itt szombaton és vasárnap, a Nostitz-Színházban csütörtökön és vasárnap tartottak - valóban nem túlzottan látogatott - nemzeti nyelvű* előadásokat. /Teuber i.m. 290 kk.p./ 281. A pesti társulat említett nehézségei /ld. 255. jegyz./ az 1794-es év végére tovább fokozódtak. Busch, aki már áprilisban le akart mondani /anyagi veszteségeire és a társulat belső viszályaira hivatkozva/^ a megyei feliratok és a Helytartótanács közbelépésének hatására elállt ugyan szándékától de a Sehy-Liptai botrány, majd az 1794 decemberében fellán-