Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

tétek csaknem a társulat kettészakadásához vezettek, a két alapító Fejér testvér pedig meg is vált a színészettől. A színészek 1794. július 24-én beadott Kotsi elleni panaszára a főkormányszék háromtagú, teljhatalmú bizottságot nevezett ki a társulat igazgatására. A bizottság tevékenysége az első kísérlet az erdélyi színészet állami ellenőrzésére. Ld. rész letesen Ferenczi i.m. 87-92.

p. , a belső ellentétekre a 262. sz. is! 263. Lindor és Isméne vagy A Tündérasszony /szerző ismeretlen/ énj. 3 fv. 1794. szeptember 7. 264. Zair /Voltaire: Zaire/ szomj. 5 fv. F: Pétzeli Dózsef/?//ld. 52. jegyz./ 1794. október eleje Kontz Dózsef ld. 219. jegyz. 265. Az 1794. november 11-én összeült erdélyi országgyűlés tagjai rendszeresen látogatták a kolozsvári társulat előadásait. E sikeres és jövedelmező periódus műsorát sajnos alig ismerjük. 1794. november 12-én Cronegk Codrus c. szomorújátékát, november 13-án pedig Voltaire Tancredjét játszották. /Ferenczi i.m. 93-94.

p.; Enyedi i.m. 124-125.p./ 266-267. Eszterházy Antal hercegségének három éve alatt mindössze egy alkalommal rendeztek színielőadással egybekötött ünnepségeket Eszterházán /ld. 111. jegyz./. Utódja, Eszterházy II. Miklós /1765-1833/ idején ismét virágzásnak indult az udvari színjátszás. A hercegi udvartartás szókhelye ekkor már nem Eszterháza, hanem Kismarton. Az 1761ben elkészült régi színházat Travaglia tervei alapján /ld.