Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)

Jegyzetek

rás volt, aki 1793-tól súgóként, korrepetitorként, fordítóként és zeneszerzőként működött az együttesnél, 1794. augusztus 25-i beadványában részletes tervet dolgozott ki a magyar operajátszás megindítására. /Isoz i.m. 143. kk.p./ A lantosok vagy a vig nyomorúság ,/

Emanuel Schikaneder: Die Lyranten/ vigop. 3 fv. F: /és zenéjót kiegészítette/ Szerelemhegyi András 1793. december 18. Pikkó herceg ld. 214.jegyz. A magokkal el-hitetett filozófusok /Giovanni Paisiello Gottlieb Stephanie jr./ vígop. 2 fv. F: Szerelemhegyi András 1793. szeptember 27. 217. Erdélyben, a magyarországi fejlődéshez hasonlóan, iskolai és műkedvelő előzmények után, az 1790-es években jelentkező nemzeti törekvésekkel, az anyanyelvért, nemzeti intézményekért folytatott harc során bontakozott ki a hivatásos színjátszás. Először - Aranka György javaslata alapján - az 1790/91-es erdélyi országgyűlésen került szóba a magyar színészet ügye. Aranka Soós Márton közvetítésével Kelemen Lászlóhoz fordult tanácsért, aki 1792/93 telére a pesti társulatot akarta Kolozsvárra vinni. A terv megvalósítása azonban nehézségekbe ültközött. Ekkor merült fel egy önálló erdélyi társulat felállításának gondolata. A Fejér testvérek /ld. 219. jegyz./ vezetésével lét rejött,főként volt nagyenyedi diákokból álló együttes a főkormányszék és az országgyűlés engedélye alapján 1792. november 11-én kezdte meg előadásait gr. Rhédey Mihályné házának báltermében a Köleséri vagy A titkos ellenkezés c. darabbal. /Ferenczi: A kolozsvári színészet és színház története, 76, kk.p.; Enyedi: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei, 19. kk.p./ 218. A társulat működésének kezdeteiről meglehetősen kevés adat-