Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)
Jegyzetek
szőtt darabok már nem iskoladrámák, hanem valódi, a világi színjátszás műsorán is szereplő színművek. Különösen fellendült a kollégium színi tevékenysége, mikor 1791-ben megalakult a Nagyenyedi Magyar Társaság és még az évben a Teátrális Társaság. "A folyó l791dik esztendőben Szent Mihály havának 18-dik napján váltanak ki a N. Enyeden tanuló Togas Deákok, és Úrfiak közzül mint egy 35-tÖn, a kik el-szánták magokat egyéb Oskolai gyakorlások között különösen a Magyar nyelv mivelósére, vagy inkább magoknak a Magyar ékesen szollásban való gyakorlása ra. /7.J/ Tá rsaságot formáltak, mellynek tzélja az: 1-szőr Fordit Deák, Német, Frantzia, és Görög Könyvbőll; nevezetesen vig és szomorú Oátékot Gyermekek nevelésire tartozó könyveket s a t. g. 7] 3-szor Ide hátrább eredeti Magyar Theatralis Dátékokat Holmi Tudományos visgálódásokat Históriába és régiségbe Magyarul akár kötetlen, akár kötött beszédbe" /Magyar Kurír 1791. dec. 20. - 1646-1647. p./ A kollégium színjátszó tevékenységére szintén fontos adatokat hoz a Magyar Kurír 1792-ben /951-952.p./: "Tordán, Déván nem ujjságok a Magyar vig és szomorú Dátékok, mellyeknek szerzői a N. Enyedi Ifjak. ^".J/N. Enyeden, nem hazudok, ha azt mondom, hogy 15 esztendőtől fogva minden Kollegyomi esztendők egy Theatralis Játékkal rekesztetnek bé. Többnyire két része van a Játéknak: az első szomorú, az utolsé vig." Az 1792. június 29-i előadáson Voltaire Brutus c. tragédiája mellett a Diéta c. eredeti vígjátékot is előadták. /Vita: A Bethlen-kollégiumi színjátszás 8-9.p./ 181. A váci gimnáziumban előadott darabok azonosíthatatlanok. Plautus Terentius mellett a latin nyelvű iskolai előadások legkedvesebb szerzője volt, Dávid király alakját is számtalan iskoladráma dolgozta fel /Illei János 1791-ben kiadott Ludi tagici ... c. gyűjteményében is található egy David poenitens c. darab/. Faludi Ferenc /1705-1779/ a XVIII. sz. egyik legjelentősebb barokk prózaírója. Constantinus Porhpyro-genitus c. olasz
