Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)
Jegyzetek
ta ki. Szabadkömüves-páholyt alapítva, sokak bizalmát /így Kazinczyét is/ megszerezte: valójában rendőrspicli volt. A tudósításhoz fűzött szerkesztői megjegyzés az első /és szinte egyetlen/ hosszabb lélegzetű írás, mely a korabeli sajtóban a színjátszás elméleti kérdéseivel foglalkozik. Bevezető részében rövid áttekintést ad az európai dráma fejlődéséről, majd a megfelelően irányított drámaírás és színészet hasznait ecseteli a nemzetre nézve. Ez a tanulmány legérdekesebb része: a morális színház gondolatköre mellett új, polgári követelésként jelentkezik az államigazgatás bírálatának lehetősége, valamint a nemzeti virtus, a magyar jellemvonások ábrázolásának szükségessége. A harmadik rész a felállítandó magyar színház szervezetére tesz konkrét javaslatokat /ld. bővebben Solt i.m. 66-69.p./. 93. A Strohmayer-féle könyvkereskedésben jelentkezett tagokból előbb Ráday Pál és Kazinczy próbált társulatot szervezni és számukra játszási engedélyt kieszközölni. Tárgyalásaik kudarca és a tervezett Hamlet-előadás kivihetetlensége miatt Kazinczy elkedvetlenedett és visszavonult az ügyintézéstől. A Kelemen László által 1790. szeptember 2l-én megalakított színészegyüttes 1790. október 25-én a Várszínházban, október 27-én a pesti Rondellában mutatkozott be. Simái Kristóf Igazházijával /ld. 88. jegyz./. /Bayer N3 I. 73. kk.p.; Váczy i.m. 322 sk.p./ Az országbíró gr. Zichy Károly /ld. 36. jegyz./. Orczy Lőrinc /1718-1789/ költő, tábornok, Abaúj megye főispánja, Kazinczyval bizalmas viszonyban volt. 95. Die Jäger /August Wilhelm Iffland/ "vidéki erkölcsrajz" 5 fv. B: Burgtheater 1786. december 3. A tudósítás az 1790. május 25-i előadásról számol be. Mária Lujza , II. Lipót felesége - férjével ellentétben nagy színházbarát volt, szinte valamennyi bécsi tudósítás megemlíti, hogy részt vett az előadásokon.
