Welmann Nóra szerk.: Színházi Hírek 1780–1803 - A Magyar Hírmondó, A Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó tudósításai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 13., Budapest, 1982)
Utószó
általánosságokban mozgó megemlítése mellett a József nádor és felesége tiszteletére rendezett budai ünnepségek leírására szorítkoznak. Ezek a tudósítások egyszer sem említik az eljátszott darabok címét vagy az előadást, csak az ünnepi külsőségeket sorolják fel. A konkrét színházi tudósítások mellett a Hadi és Más Nevezetes Történetek és a Bécsi Magyar Hírmondó hasábjain megjelent elméleti cikkek érdemelnek különös figyelmet. Mindkét lap nagy teret szentelt a nemzeti színjátszás megteremtésével és fenntartásával kapcsolatos elvi-gyakorlati kérdéseknek. Az 1790es évek politikai eseményei, az irodalmi megújulás légkörében az első magyar hivatásos színtársulat ügye országos jelentőségű politikai-társadalmi kérdéssé nőtt. A megélénkülő elméleti irodalomban a nemesi patrióta mozgalom kibontakozásával szoros kapcsolatban jelentkezett a játékszín funkciójának új értelmezése, a "patrióta színház" elmélete. A színjátszás erkölcsnevelő szerepének változatlan hangsúlyozása mellett elsőrendű feladatként a nemzeti jelleg ápolása került előtérbe: dráma és színjáték szerepe a hazafiságra nevelésben. Az összefonódó morális-patrióta eszmevilág jegyében fogant a Hadi és Más Nevezetes Történetek 1790. szeptember 3-i cikke /92.sz./, az első hírlapi közlemény, mely teljes egészében dramaturgiai fejtegetéseknek van szentelve. Az új elméleti alapvetést elsőként kifejtő cikk az európai drámafejlődés rövid áttekintése után részletesen ecseteli a játékszínből a nemzetre háramló előnyöket, és konkrét javaslatokat tesz egy kialakítandó magyar színházi szervezetre. E nagyobb lélegzetű közlemény mellett a pesti és kolozsvári társulat működésének első két évéről közölt tudósításokhoz fűzött rövidebb-hosszabb megjegyzések tanúskodnak az általános kérdések iránti változatlan érdeklődésről. A magyar színikritika és dramaturgiai irodalom 1790-es években megindult szerény kezdetei is megszűntek a jakobinus mozgalom elfojtását követő reakció légkörében: 1796 után hosszú időre megakadt a játékszíni fejlődés és vele az elméleti-kritikai tevékenység fellendülése is.
