Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)

NEMZETI SZÍNHÁZ

kész akármikor harci lángba rohanni, a' jiárisiakon kivi'il alig dhsekhetik Európa' bármelly színháza, Csak azt nem foghatom meg, miként állhatja - ki az operát, hol németek' társaságában kőll németeket megtapsolnia, 's hol semmi szabad \agy .nemzeti eszmét meg nem éljenezhet. Létezik ugyan köztűk egy kis Schódelné - elleni párt, de azért az operát mindenike, a* szinmüv észét* szükséges kiegészítő részém-k, jó szeretetre méltó dolognak, sőt talán a* nagy közönség' ámiló színe miatt, jővedelmes cyiknek tartja. — Van elvégre nem - gondolkozó , nem - érező, romlott elmé. jű és szti fi felületes diva tközönség, meliy egyedül az ope­rában, *s énekes bohózatban találja leg főbb földi üd*>ét,'s a* komolyabb mélyebb szellemű drama* bármi nemét unal­masnak erezi. Ezek* száma e' beteg korban mindenütt nagy, nálunk a* közönség' állhatatlan természeténél fogva legnagyobb, mert leginkább fél - vagy korcsmagyarok, né­met növelésű urak és asszonyok, pesti idegen ajkú polgá­rok egészítik - ki, naha köztük magát igazi magyarnak tar* tó is elég találkozik. Ezekhőz tartozik a' póruép is melly egyedül a* speclaculosus darabokban gyönyörkö. dik, — csak hogy ezeknek nem volt a'kajmok, az úgynevezett finom 's magas növelés és műveltség által, ész-szívben elromolniok. — Különben e* három osz­lály kivétel *a árnyéklat nélkül nem is kép zeihető, — Vásári alkalomkor, terminusok* elején, uj vagy juta­lomjáték, 's leginkább opera' előadásakor és vasárnapokon többnyire szép közönsége szokott lenni a' pesti magyar színháznak. Minden ellenkező esetben, legtöbbször majd­nem egészen üres vala. Illyenkor a* páholyok egy egy ásító szájként tűnnek-föl, a' földszinti helyen közönségünk' lelke, az ifjúság hibázik. A* karzat még legjobban tartja­fen főnöki állásának fellengző tekintetét, 's nem ritkán-ki­vált szűkebb időben — több csinos öltözetű embert is fogad kebelcbs. Legroszabb lábon állnak a' zártszékek; nálunk a* zártszék igazán megfelel nevének, mert majd mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom