Szigeth Gábor szerk.: Vahot Imre válogatott színházi írásai 1840-1848 (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 12., Budapest, 1981)

NEMZETI SZÍNHÁZ

SZIGLIGETI MAGÁNLEVELE VAHOTHOZ. • Kedves barátom ! . Igenis ugy van, s belé teheted; dé" azt is hozzá kell tenned, hogy vásárkor, a. fônapokal kivéve,,már máskor, mások is kaptak jutaimi részt, különben majd megint magam leszek kénytelen azt tenni- — . Üdvöziek őszinte barátod \ , -v -SZIGLIGETI. ' SZIGLIGETI HIVATALOS LEVELE. Tekintetes szerkesztőség ! -, Mintán Fáncsy Lajos ur bővebben fog nyilatkozni a vasári előadások ügyében, az én legközelebb beküldött nyilatkozatom feleslegessé válik ; ennél fogva, ha a szerkesztőségnek is agy tetszik, bízvást elmaradhat ; ' , Magamat ajánlván maradok a tek. szerkesztőségnek. Pesten, június 22-kén 1845 szolgája. . . • jV SZIGLIGETI. CZÁFOLAT A SZÍNHÁZI VISSZAÉLÉSEK ÖGTÉBEN. Ha Szigligeti urnák alapos logicai gondolkodása volna : ugy sem i-ső szám alatt közlött Válaszát, sem legújabban irt Nyílt levelét nem bocsátá vala közönség elé, két nyomós oknál fogva; — ugyanis mert 1) midőn e lapok szerkesztője némelly színházi visszaélések ellen erélyesen kikelt, Sz. ur — és ezt jól megjegyezzük Î — nem csak nem hántatott, nem sértetett, sőt a vádnak még árnyéka sem emeltetett ellene,* s most mégis egyszerre neki rugaszkodik, jobbra balra hadonáz, a vádakat drága én-jére ruházza át, megsértetést emleget, mentegetőzik vádak ellen, mellyekkel senki sem gyanusitá. Ugyan, vallja meg Sz. or: mi baja van önnek azzal, hanyo'lczszor adják is darabját hetenként? mire valő ott a magavédelmezés, hol vádak nem intéztetnek ellenünk ? ez által csak gyanúba keveri magát mindig az ember, mert : nem zörög a bokor, ha szél nem fú. De nem volt eszélyesség Sz. artől, közleni Nyílt levelét 2) azon nyomós oknál fogva is, mert e nyilatkozása által nem hogy ki bírná tisztítani magát, hanem még mélyebben süllyed a hínárba, — mi levele bonczolgatásából világosan ki fog tűnni, — s bebizonyítja, hogy bukása mellett sophismákat, látszatos okokat sem tud felhozni, mint ellenkezőleg ezekben igen jártas Fáncsy barátja ; pedig ez fáj Sz. urnák, hogy rajtakapatott a csínyen, nem pedig a képzelt sértegetés s vádaskodás. Most lássunk hál a nyilt és titkos levelek bonczolásához , s hol kórhelyeket látunk bennük, tegyük meg rajtok az érvágásokat. Közbevetőleg szólván, az egész Nyilt levél styljéu bizonyos csüggeteg, erötelelt hunnyászkodás vonul át, ini — dicséretére legyen mondva Sz. urnák — javulásra mutat, mert Sz. ur itt már alább hágy azzal a senkit nem Ijsztelö, daezos fenbéjázássál, értein a társaikodúi hangot, (lásd f. é. Társalkodóban Ssigligeti feleletét Szinérynek), s alább hangolt húrokon beszél a közönség előtt, mit