Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

JUDITH. TRAGOEDIA 5 FELV. C ZAKÓTÓL 1846. MÁJUS BAH. /Dráma bírálói vélemény/ A legábrandosabb költői álomkép, melly valaha Íratott* Az eszme nagy és dicső; hanem épen ezen roppant nagysága, s főleg metaphysikai természeténél fogva csak alig alig enged magára testet öltetnit - értem a drámai alakot. Ugyanezért négy fantastious alak négy látható szellemként vonul el szemeink előtt; a dicsőnek, édesnek és iszonyúnak érzelmeit hagyva nézőiben. Az eszmét vallásforradalom. A tisztább s magasabb értelembe vett természeti állapot, mint fenséges ellentét van állítva a végletekig elferdült keresztyén tan mellé. E két szélsőséget nem lehet ugyan a túlbillenéstől mentnek mondani, mert a természeti állapot személyeBitesében némi antisociális hajlam érezhetőt de ez nem hiba ott, hol a forrás egy neme az embergyülöletnek. Azonban Juditnak, e női Mefistonak túlördögisége nem látszik a jellemben és cselekvényben eléggé motiváItatni ; legalább nem elég világosan. Mondom, bar a tárgy philosophie! természete 8 miként az itt felfogva van s nem engedi ugyan meg azon igen éles vonalakkal! egyénitést, mellyet némelyek drámában kívánnak: de ha azon némelyek meggondolják, hogy e tárgy, ós cselekvény épen szándékosan van kiviil téve a jelen so c la lis