Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)
64/10 jellemzőleg - Vö. Henszlmann: Párhuzam... . a Hogy ke letkezett a széprőli fogalom? c. fejezetben: 114-21. 65/5 délicatesse - érzékenység 65/5 complais ant er ia - tetszetősség 65/17 rococonak - A példa Egressyé, Henszlmann csak a barokkig fejtegeti a szép fogalmának történeti változásait Franciaországban: i.m. 120. 65/19 chapeau-bas - rokokó kalap 65/19 claque-okra - kürtőkalapokra 66/5 Iflandnak - Iffland, August Wilhelm /1759-1614/, szinész, rendező, drámairó, színházigazgató. Egressy az un. mannheimi stilusra utal, amely a részletek kidolgozásával és a kecsesség szinpadi követelményével jellemezhető, 69/55 Macready - M., William Charles /1793-1375/, angol szinész, rendező és színházigazgató. Gyengébb fizikai adottságain állandó önképzéssel és szerepépitéssel felülemelkedve a szigetország legkiválóbb tragikus szinésze lett. Repertoárja sokban azonos Egressyével. 69/33 Seydelmann - S., Kari /1793-1845/, német szinész. Egressy őt is, mint az adottságain uralkodó, tudatos szinész mintaképét ünnepelte. 1845-ban "alkalmasint minden idők legnagyobb színészének" nevezte: Egressy Galambos Gábor emléke . 82. Fel is akarta keresni Berlinben, de Bécsben már csak halálhírét hallotta. 69/55 Schröder - Egressy itt vagy a Shakespeare-átdolgozásairól már emlegetett szinészről vagy Sophie Schröderröl, a Burgtheater Bécsben látott tragikájáról emlékezik meg. 70/10 majd 16 éves practicus lévén - Egressy - saját önéletrajzi feljegyzései szerint - 1826-ban, Rozsnyón lépett föl először. Erre a három sorra Bajza visszautalt: Athenaeum 1842. jun. 28.
