Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

- havi gázsija ugyanekkor 200 váltóforint volt, amihez egy megváltott jutalomjáték járult még. /Vö. Eakodczay i.m. 228. jegyzetben/ A szinésznek tehát voltak anyagi gondjai, s ezért - Schodelné távozása után is - ingerülten figyelte azokat a kisérieteket, hogy az eltávozott primadonna helyére csekélyebb összegért ugyan, de a prózai színészek gázsijához viszonyítva még mindig igen drágán első énekesnőt szerződtessenek. A Schodelné képességeivel korántsem rendelkező, pályakezdő Lángh Paulina követelése pl. 458 váltóforint 20 krajcár havi gázsinak felelt meg. Az elmondottakkal összefügg a másik motívum is, Egressy csalódottsága az országos igazgatásban. Az 1840* dec. 50-án hivatalba lépett uj, bár ideiglenes országos főigazgató, gr.. Ráday Gedeon visszahozta ugyan Egressyt - változatlan gázsival - a színházhoz, de az Ifjú Magyarország tagjainak törekvéseiből /műsorterv, rendezői megbizás, drámakiadás stb./ semmi sem lett. . .reményeim s minden eröködéseim egy üdvös drámai reformra nézve meghiúsulnak" - irta ekkoriban. /OSZE Kézirattár, Oct.Hung. 611.6.

f./ A harmadik motivum a Pesti Hírlap megindulása és állásfoglalása a Nemzeti Szinház ügyeiben. Kossuth lapja, az ujjáindult politizálás pártalakulatot pótló fóruma az operaháboru csúcspontján jelent meg először, s igy nem kerülhette el az állásfoglalást. Kossuth kiegyenlítésre törekedett: a drámapárt irodalmi csoportjára, az athenistákra feltétlenül számított, de nem kivánt szembefordulni a színházat létrehozó és fenntartó Pest vármegyei nemesekkel sem - Ők alkották ugyanis a reformellenzék legnagyobb és legszervezettebb bázisát. Attól is tartott, hogy a politizálás fellendülését a megosztó szinházi viták hátráltatni fogják. Már 1841. jan. 2-án, a Pesti Hirlap első számában teret adott a T— szignó alatt iró publicistának, aki szembeállította a müveit európai országok szinházi életét a sajátosan magyar helyzettel: "nálunk a mulattatást, melly a színháznak minden esetre egyik czélja, okvetlenül alá kell rendelni magasb szellemi czéloknak, millyenek nyelv és nemzetiség." Ugyanebben a szellemben foglalt ál-