Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

tetését, szinészt és olvasót érdeklőket..." A korábbi magyarországi Hamlet-cikkek közül emlitsük meg - a közös források miatt - Fenyéry Gyula közleményét /

Shakes- >eareről s Hamletnek 1603-iki kiadásáró

l. Tudományos Gyűjtemény 1828. VI. 1. 113-8./, valamint Tóth Lőrinc birálatát az 1835-ben látott Hamletekről, Egressyről és Pergő Celesztinről /Rajzolatok 1855. máj. 2., illetve nov. 4. és 7./. A Hamlet bérletszünetes előadása I859. nov. 16-án, Egressy jutalmára nem hozott közönségsikert. A szemtanú Erdélyi János igy irt erről* "A Prámaügy Egressy jutalmára Hamletben tetszett meg, hogy áll. A legjobb darab, nálunk mindent kielégitö előadással, legjobb szinész jutalmára alig gyüjte két páholyt. A földszint telve volt, az.ifjúság és Galleria lelkes, zártszék üres és igy lelketlen is." /

Erdélyi János levelezésg, Bp. 1S&0. 1.86./ A számszerű közönségadatok is megvannak. Az egyes helyfajtákra a következő számban váltottak jegyet /zárójelben a helyfajta kiadható jegyeinek számát közöljük; bérletszünetes előadásról lévén szó, abszolút számokat kapunk/t Földszint /900/ 276 Második emelet /250/ 51 Karzat /700/ 334 Katonai /20/ — Földszint Második emeleti zártszék /190/ 26 zártszék /76/ 1 Páholy /48/ 10 A páholyokat átlagban nógyszemólyesnek számolva, 728-an voltak kíváncsiak az előadásra, ami egyharmad háznak felelt meg. Tárgyi magyarázatok 7/1./24 egy daguerrotyphez hasonlitható - Egressy e meglepően korszerű hasonlata nem véletlen. Ákos fiának emlékezése szerint /Uránia 1906,386,/ az 1840-es években maga is hozatott felszerelést Párizsból, s a felvételeken önmaga szinészi gesztusait ellenőrizte.