Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

padra segítése pedig elsősorban Egressy érdeme. A nagysikerű Bankár és báró

nak szinte társszerzője volt. A dráma I. felvonásának 1. és 2. jelenetében, 21 oldal kéziratban Egressy ?0 törlést, 93 javitást és 25 húzást hajtott végre, hogy a darab előadható legyen! Tréfás rájegyzése /"Magyarrá tette Egressy Gábor"/ tehát valós, és igy válik érthetővé rendkívül ingerült magánvéleménye Ny ár y Pál Pest vármegyei másodalispánhoz intézett, 1848, jan. 5-i levelében, amelyben hazagyaláz ónak Ítélte Hugó vitacikkét a dráma plágium-ügyében: "Én részemről soha nem igénylettem tőle még csak köszönetet sem azon irtóztató fáradalmaimért s álmatlanul virrasztott éjjeleimért, mennyibe nekem az ő müveinek átdolgozása, színpadra hozatala stb. stb. került..." /R. Hoffmann Mária: Egressy Gábor leve le Hugó Károlyról

. ItK Ï93L 333-5./ A szerencsétlen sorsú Czakó Zsigmonddal szemben sem állitható Egressy rosszhiszeműsége, mint azt a Leoné

ról irott és kötetünkben először közölt drámábirálat bizonyítja. Az 1847 tavaszán kirobbant vitában a szinház kormányzásáról Egressy nagy taktikai érettségről tett tanúbizonyságot: A Czakó—féle czikk

. 1847. ápr. 3. ós Szinhá zi kormány és Czakó

. Életképek 1847. ápr.17. Czakó nem értette meg a szinház üzemmé válásának szükségszerűségét és ráadásul támadását rosszul idözitette, mert az a reformellenzék pártalakitási tárgyalásainak időpontjára esett. Ellenében Egressy az egyedül helyes módot választotta, amikor a liberálisok és a radikálisok bevált szinházi együttműködésének szellemében felelt meg Czakónak: "E rendszer a nemzeti szinház igazgatásában nem a véletlenek rögtönzése, s nem elméleti kísérlet, hanem históriai fejleményü rendszer, mellynek alapjait a tapasztalás nagy mestere vetette meg, organismusát pedig az élet, gyakorlat és önokulás készítették." Egressy Shakespeare-honositási törekvéseiről,fordításairól, színészi alakításainak forrásairól és visszhangjáról teljes képünk van 1909 óta../L. Várdai Béla: Egressy Gábor mint Sha- kespeare-szinész

. Bp.1909. Klny. és Bayer József: Shakespeare drámái hazánkban I-II., Bp. 1909. passim/ Minthogy mindkét munka az Egressy-hagyaték ismeretében készülhetett,a rekonst-