Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

udvara előtt titkolja. Hamlettel barátságosan beszél, a' királynéval 's másokkal tréfál, 's az enyelrréslie annyira el vaa merülve, hogy a' némajátékot, mellyben a' régi angol színi szokás szerint már minden kitaláltatik, észre sem veszi. De Hamlet' ismételt integetései, czélzásai, hangsúlyai végre figyelmessé teszik, hogy valami nevezetesnek, "s reá czétzónak kell a' műben lenni. Midőn most a' méregkeverő "Ülep, 'g az alvót énen úgy üli meg mint o bátyját, a* mint ezt látja, 's egyszersmind tapasztalja, hogy bűne tiibbé nem titok, lelkiösmerete minden álarCton keresztill tőr, 'a mintegy kísértettől oldozott, rémülten rohan el. Ezen állapot' kifej lese, készülete, 's rögtöni beállása valódilag adva vissza a' legnagyobb érdekű lehet, "a a* királyt e* jelenetben ketsérrtelenül f8 alakká emeli.... A* gyilkost most a' leginngasb tragical patkósban látjuk föllépni, gonosztette' egész súlyának érzetével: bocsánat után sóvárog, de vigasztalás nélkül kél föl Imájától. Polonias' bosszú kimaradása miatt nyugtalankodva a' királynéhoz megy, honnan Hamlet épen most távozott. (Régibb kiadók minden értelem ellen itt végezték a' felvonást; Hamlet' távozása 's a' király' Jövetele kSztt legkisebb időköz sincs; Schlegel szükségtelenül ezen felosztást követte.) A' király megtudja Polonais' meggyilkoltatását, belhábora folyvást láthatóbb lesz. Minden egyedül Hamlet' eltávoztatásán, 's vesztése'siettetéséa Ali. Alig bírja magát Hamlet' búcsúvételekor némileg összeszedni ; az ifjúnak vad gúny szikrái megrázkódtatják, *s csupán eltávozta ntán tesz némi bátorságra szert, egy jobb, nyngalmasb állapot' reményében. A' király Ismét új aggodalmaktól nyomottan lép föl. Ophelia' Őrültsége 6t csak átmenőleg rettenti meg. Hamlet elment ugyan, de egy, még gonoszabb ellenség, Laertes, visszatért. Ez használja a' nép' elégületlenségét, apja' halálát véve Ürügyül, hogy a' királyt a' legveszélyesb helyzetbe szorítsa. A' fiú valósággal egy lázadó csapat' elején jelenik meg. A' katonaság, és schweizi őrség olly keveset gondol a' megszorult királylyal, hogy még a' megtámadás e 18

11 elfut, 's a' szegény királynak nem marad egyéb vigasztalása , mint a' hírhozó nemesnek jót szerkezeti beszéde. (Mi bölcsen hagyja itt értenünk a' szerzfi, hogy ezen nagybátya' ellenében ml könnyű játéka lehet vala Hamletnek, ha csak kevés határozottságra volna is képes.) A' király, e* végső szorultságban , midőn Laertes leggonoszabb föltételét egyenesen kimondja , — mint rettenthetetlen hős mutatkozik ,* biztos méltósággal, 's tekintete' egész súlyával lép elő; a' legnagyobb veszélynek ret legelőbb Is gátot: a' lázadót beszédre rmja, zavarba hozza, úgy hogy enaek az egyetlen kedvező pillanatot reá nézve , többé nincs bátorsága megragadni; 's midőn az 6rült testvér* tekinteténél új erővel tőr ki dühe, ismét lefegyverkezteti. Ez sikerült. Laertes' gyűlölete Hamletre irányomtik. Ez egy véletlen eset Utal útjáról visszatért Laertes és a' király az ármányos párbajt elhatározzák. Laertes vltórét megmérgezni szándékozik. Ezea események ós nyilványok ntán a' király nem biztk többé a* fiúba, sőt ennek veszte most még fontosabb lesz előtte mint Hamleté. E jelenetben a' király' belsejéből olly tragical életűndor szólal ki, olly elégiletlenség még neje iránti szerelmében Is, hogy lelkének szerkezete, cselekvéseinek elvetendönége mellett la mélyen ama' rémes melancholia' hangjába merül, melly ezen színmüvet annyira leiekrázóvá 's átjáróvá leszi. A' király most sokoldalú szerepe' végéhez ért ; a' végjelenetben még egyszer föltép, hogy mindent berekeszszen, 's egyszersmind meghaljon. A' gyöngy, melly et mindenek' szemeláttára a' borba vet, csakugyan méreg, mellyet készite. A' vivás előtte történik. Laertes megsebzi Hamletet; erre a' vltöröket (Rappiere) hevesség közben elcserélik, 's Hamlet megsebzi Laertest. Ezen helyet, mellyet magyarázhatni, mint akarjuk, az angolok valóban ágy értik, hogy a' vlvúk összevesznek, Hamlet Laertes tői a' mérgezen vitórt elragadja, ez amattól övét. — Nagy félreérteni Mert hogyan végződhetnék valaha igy egy módos vljáték, melly a' mesterség' szabályai szerint vivatlkf Wolf ezen nehézségnél más módon Igyekszik magán segíteni, de Laertes a' mérgezett vitőrt soha sem fogja kezéből kibocsátani, mig az ott van. — A* Stage direction az angol kiadásokban Laerlesnek e' szavai ntán ezt mondja*. „

Laertes wounds Hamlet; then. In scuffling, they change rapiers, and Hamlet wounds Laertes" They, miért lennének ezek okvetetlen Hamlet és Laertes «