Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

ségében Egressy olyan arisztokrata vagy gazdag nemesi ifjakat játszott, akiknek alakjában folytathatta a Li

gnerolles Lujza és a Coriolanus emiitett szerepértelmezésével elkezdett utati bemutathatta a társadalom és a nemzet számára értéktelenné vált, söt káros életmódokat. Felfogása aláhúzta, megerősítette azt a liberális népfogalmat, amely szerint nem osztály-alapon, hanem csak erkölcsi megitélés alapján szükitendő a nép fogalmának köre - ugyanakkor azonban Egressy ezekből a figurákból a megirtnál ellenszenvesebb, veszélyes alakokat formált. Pókfalvi Vince Obernyik örökség

ében /bem. 1844.aug.l0,/ német eredetű nagypolgári családból származott, de önerejükből fölemelkedett, dolgos őseihez képest teljesen megváltozott. Mint nagybátyja mondja róla: M

A fiu valódi magyar nemes már. Szegény, munkátlan hanyag;, s.még is.büszke, bőkezű, s tele megrögzött Ítéletekkel," /I.fv.5.jelenet/ Az örökségvadász Vince ugyan elnyeri büntetését, amikor életformája jellemző konfliktushelyzetében, párbajban kap halálos sebet, de intrikajának más tanulsága is van: eszközül használja fel a fiatal jurátusok felületes, csak szavakban megnyilvánuló hazafiságát. A darab sugókönyve is érdekes adalékokkal szolgál /OSZE Színháztörténeti Tár, N.Sz. 0.57./. Cimlapjáról kiderül, hogy az ügyeletes rendező, tki a drámát cenzúrára küldte, éppen Egressy. A felterjesztés azonban csupán 1844. aug. 6-án történt, Szobovits engedélyezése pedig csak 8-án kelt, azaz két nappal a bemutató előtt! A helytartó—tanácsos rájegyzése Egressynek tehát személy szerint is szólt: "A törlések, és változtatások sserént, mellyeknek pontos tellyesitésére az illető Rendező Ur figyelmeztetik..." A könyvvizsgálók részéről ismétlődő volt a panasz, hogy a szinészek nem veszik figyelembe a törléseket; rögtönzéssel vagy némajátékkal kölcsönöztek uj vonásokat szerepeiknek. /Vö. Pukánszkyné i.m. II, 152-3. 194-5./ Egressy szintén élt ezekkel a lehetőségekkel. Czakó Kalmár és tengerész

ének Arthur ja grófi csemete, de gátlástalan gonosztevő, akinek saját anyja jósolja meg szükségszerű végét. Hogy a néző ne maradjon kétségben, Egressy már az I. fv. végjelenetében idegesebbre