Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)
száma hirül adta - havonkénti váltással a legtapasztaltabb színészek, ,egyelőre Páncsy, Lendvay és Szentpétery között oszlott meg. Ezzel Egressy számára is elérhető közelségbe került a rég áhított tisztség. Bartay alatt már a nyomtatásban is megjelent uj színházi törvénykönyv volt érvényben; ez sokban megvalósította az igazgatásnak azt a formáját, amelyet Egressy a Burgtheat erb en többször is megcsodált. A visszasz érződött Schodelné sem állt többé fölötte a törvénynek, és Egressy aznap érkezett Pestre /1844. jan. 27-én/, amikor először hangzottak el a Nemzeti Színház színpadán Erkel Ferenc Hunyadi László c. operájának dallamai. Távollétének idejére esett a politikai vígjáték óriási sikersorozata, Nagy Ignác Tisztujitás ával és az első népszínmű, a Szökött katona diadala is. Az uj szinjátéktípus utolsó közönségrétegétől fosztotta meg a német színészetet,és a politikai tárgyválasztást, a liberális eszmék népszerűsítését nem történelmi példázatokban valósította meg többé, mint Szigligeti korábbi müveiben, hanem a szórakoztató szinház minden erényével és hatáskeltő eszközével. Egyébként is megnőtt az eredeti bemutatók száma. Amig 1840ben és 1841-ben tiz eredeti magyar drámát vett fel műsorára a szinház, s 1842-ben ez a szám ötre csökkent, addig 1845-ra tizenegy, 1844—re pedig tizenhat magyar prózadréma bemutatója esett. Szigligeti népszínműveiben és a társadalmi dráma- ban /Obernyik Károly, Czakó Zsigmond, Hugó Károly alkotásaiban/ uj és várva várt szerepkör nyilt meg Egressynek, a korabeli magyar élet érdekes karakterfiguráinak sora. De nem apadt el a történelmi szerepek forrása sem: Szigligeti, Jósika Miklós, Hugó Károly gondoskodtak erről. A következő, négy esztendős szakaszra az volt a jellemző, hogy a Nemzeti Színháznak, mint a reformellenzék legfontosabb kulturális bástyájának, szüksége volt Egressy színészi, rendezői, drámabirálói tevékenységére, őt ilyen feladatokkal maximálisan meg is terhelték. Ráday Gedeon igazgatása alatt rendezőként hivatalból tagja volt a tanácsadó testületnek, az igazgató választmánynak is: 1845. jan. 24. és 1848. márc. 15.