Kerényi Ferenc szerk.: Egressy Gábor válogatott cikkei (1838-1848) (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 11., 1980)

Costenoble,.Wilhelmi, Koberwein, Herzfeld urak, Eournier k.a. Rettichné a. Wildauer k.a. Müller k.a. Peché k.a. s a t." A legnagyobb hatást Egressyre mégis a rendezés művészete tette a Burgtheaterben. A Szentpéterynek küldött, a Honmüvészben jun. 22-én közölt levélben ekképp összegezte a látottakat: "...ezeket csupán itt lehet eltanulhatnia - itt, a mindenütt aestheticai szépségben mutatkozó technicai külső és belső rendelkezéseket, itt plasticai izlést a képcsoportok és diszitmények helyes elrendeléseben, szóval az egész nagy erőműnek jól igazgatási titkát." Egressy - jegyezzük meg - bécsi utja előtt még nem rendezett, és e téren itthon még kevesebbet tanulhatott, mint a szinésci játékban. A Várszinházban a rendezők egy, majd három havonként váltották egymást, és munkájuk alig terjedt tul az ügyelők feladatkörén, a próbák és az előadás zökkenőmentes levezetésén. Csodálni legfeljebb Telepy Györgyöt lehetett, a komikus-forditó-diszletmestert, aki a csekély készletből gazdálkodás, olykor szinte a semmiből teremtés csodáit hajtotta végre napról napra. Egressy bécsi feljegyzései a szcenika minden területére kiterjedtek, Gondolatban szerepet osztott /"Szentpéterynek igen jó lessz" - máj. 11. Scribe-Castelli: Die Familie Rickeburg

, kereskedő/, felfigyelt a felvonásközi zene és a játékdarab hangulata közti összefüggésre, gyönyörködött a jelmezekben. Három rajzvázlatot is készített, voltak észrevételei a díszletekre és a színpadi bútorok elhelyezésére. A szinészjátékból elvont tapasztalatokat általánosította, s ez minden esetben a vándorszinészi gyakorlat meghaladását jelenti. Pauli, a drezdai vendég Oszipot, az udvari regélőt és tréfamestert alakitotta az Izidor és Olgá

ban. Parókája "parasztosan elől egyenesre nyirva"; fekete ruhában játszott, mellén V alakú nyitott résszel, jobboldalt vörös sziwel a ruhán. Játékában nyoma sem volt az udvari bo^ond-alakitások itthoni ismétlődő gesztusainak: élénkség, egyes jelenetekben szemtelenség, máskor nyilt indulatkitörés jellemezte. Schröderné, mint Angliai Erzsébet a Stuart Máriá

ban az előkelőség szinpadi ábrázolásával ragadta meg figyelmét. Ugyanebben a produkcióban vett