Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)

AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - A lap programja és fogadtatása

Két arisztokrata fiatalember, szinházértő mindkettő, caak a magyar nyelvtől kerültek messze: Berzeviczy előbb tanult meg németül, franciául, latinul, sőt szlovákul is, mint magyarul. Csákyék családjában is német a társalgási nyelv s a külföldi katonáskodás és utazgatások során otthonosabban csengett fülében az olasz, francia vagy német szó, mint a magyar. S most, a húszas évek fordulóján az előtérbe került anyanyelv szolgálatában keresik a tennivalójukat. I83O-I83Iben Berzeviczy Vince ezt intendánsként, Csáky Theodor pedig "lapszerkesztőként" találja meg. Bizonyára magiak is vallják azt, amit az irodalomszervező másik kassai, Dessewffy József vall: "...minden kezdet nehéz, gyámolitást kivan, és akárhol álljon fel a Hazában, annál inkább érdemli meg a köz-segedelmet, minél bizonyosabb, hogy csak az idő és a köz részvétel érlelheti meg a kicsiny kezdetet is, és azt nevelheti, öregbitheti és olly nagyságra viheti /ti. a szinház - E. S./, melly méltóvá tegye, hogy idővel a Haza fő városába által vitethessék és ott becsüléssel megjelenve magát megfészkelhesse. . ,

n ^ A LAP PROGRAMJA ES FOGADTATÁSA Magyarországon korábban csak a német nyelvű szinházi sajtónak voltak bizonyos, nem tul erős hagyományai. Mint ismeretes az első német nyelvű szinházi lap 1778-ban Nagyszebenben 14 jelent meg, ezt követte néhány év múlva Pozsonyban a Pressburger Zeitung szinházi melléklete,"^ majd több mint egy évtized múlva a Sopronban kiadott szinházi újság,^ s 1830-ban a temesvári "Thália". Az elég nagy időközökben felbukkanó, de általában rövid életű hazai német nyelvű szinházi lapoknál serkentőbb lehetett a bécsi, a németországi és a franciaországi tartósabb életű szinházi lapok hatása. Az elmaradott magyar társadalmi és művelődési viszonyok egyik bizonyitéka a gyér magyar nyelvű sajtó. A húszas érek-