Csáky Tivadar: Nemzeti Játékszíni Tudósítás 16 számban (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 10., Budapest, 1979)
AZ ELSŐ MAGYAR SZÍNHÁZI LAP - A Nemzeti Játékszíni Tudósitás az idö rostáján
szóltak. A mü sikere csak 1814-ben "jött be", amikor végre a Scalában is.bemutatták. 1816-ban megbukott a Varázsfuvola /Varázssip!/. A zenészeknek nem kevesebb, mint hat hónapra van szükségük, Rossini életrajzírója szerint arra, hogy kellő ütemben el tudják játszani a Don Juan első fináléját. Csak akkor derül ki, hogy ki is az a Mozart, 6 ^ Amikor Csáky a Rossini-zene bűvöletében, 1830/31 fordulóján, az olasz zeneköltő dicséretét zengi, még nem tudható, hogy a Teli Vilmos /1829/ megkomponálása után - jóllehet még 38 évet él a "maestro" - már alig kerül ki kimagasló alkotás Rossini."zeneszerzői műhelyéből". Túljutott művészete csúcspontján. Rossini müveinek sziporkázó színpadi szelleme, spontán zeneisége magával ragadta a kortárs hallgatókat, nézőket, s igy Csákyt is, s bár nem vitatja Mozart jövőjét, /"kinek neve a jövő századokban is tisztelettel fog neveztetni", mert "kellemetessen és valódi tökélletességgel irt"/, mégis elosorban a Rossini-müvek halhatatlanságában bizakodik. Érdekes, hogy Stendhal, 1823-ban, amikor megjelenteti Rossini életrajzát, bár maga is tapasztalhatta, hogy ekkoriban Mozart már csak "az előkelő társaságban divatos", a jövőbe tekintve és távlatokban gondolkozva Mozart jövőjét jósolgatta: "az a gyanúm, őt még mindég emlegetni fogják, amikor • • • 64 Rossini csillaga már rég elhalványodott..." Egyikük próféciája sem teljesen pontos. Stendhal egy opera élettartalmát általában harminc esztendőben jelölte meg, nos az azóta eltelt több mint másfél évszázad a bizonyitéka, hogy a remekmüvek nem bírják a hasonló "időskatulyák" szűkre szabott korlá_ tait. A Mozart- és Rossini-operák mai népszerűsége erre elég bizonyiték. Részletesebben időztünk a Mozart-Rossini párhuzamoknál, mert a többi zeneszerző müveinek megitélése Csákynál egyértelműbb. Általában az ujabb mesterekért rajongott, s szigorúan rótta meg az idejét mult, és mégis műsoron tartott zenemüveket. A C3örgő sapkáról /nov. 28./ határozottan irja: "Csekély, üres, régi hijábavalóságV /3. o./ A falusi borbélyról /dec. 8./: "Ezen régi és minden Játékszíneken ösmeretes Já-
