Bacsó Béla: Ady színpadképei (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 8., Budapest, 1978)

Ez a bús lány rekedt hangon kiáltja: No, emberiség, hát meg vagy e váltva? És a sziget... Óh milyen régi témám! Két jó barát s két asszony menedéke Nem tud róluk a nyüzsgő földnek népe S ők együtt ülnek epedve, némán Idehozta elgyötrött lelkük álma S visszavágynak a rossz, lármás világba... S a többi mind!... Milyen merész, nagy álmok, Azt hittem, hogy majd csak egyszer kiállók S zászlót fogok, ha senki sem követ: Idenézz! Tömeg!... /A telefon szól. Az egyik alak sietve elrohan./ Az első alak: Halló, halló. Igen. Alázatos szolgája. Igen. /A szerkesztő felé fordulva/ A bankigazgató úr beszél. A szerkesztő úrral akar beszélni. A szerkesztő: /Idegesen. Mind a két kezével fogja az asztalt, mintha föl akarná dönteni./ Mondja: nem vagyok itt. Az első alak: Már megmondtam, hogy itt a szerkesztő úr! A szerkesztő: /Rekedten, dühösen a baráthoz/ Bocsáss meg. Három váltóm van nála. Tegnap is lejárt egy. /A telefonhoz támolyog./ Halló! Alázatos szolgája, igazgató úr. A húsvágó gépek?... Megérkeztek?... Okvetlenül megnézem... Hosszú ismertető cikk!... Most? Azonnal menjek. Okvetlenül! Sietek... Ajánlom magam, igazgató úr!... /Visszatámolyog a székéhez. Leül a baráttal szemben ./ Na, barátom. Hát megérkeztek a húsvágó gépek. A bankigazgató úr raktárt rendezett be. Már megérkeztek... A húsvágó gépek. Most azonnal meg kell néznem. Hisz ez természetes. Holnap három hasábnak kell jönni róluk a lapban!... /kínosan kacag/ A húsvágó gépek!... Nagyszerű ... /szomorúan/ A harmadik darab. A pap fia... Azuba... A sziget... Megérkeztek a húsvágó gépekI