J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

RUDOLF Minden hiába, Frigyes. A nádor, De még a király sem vethet gátat A sors árjának. Árad, kavarog, Mig örvénye a mélybe taszít S előbb-utóbb elnyel. Más világ volt A kollégiumban, felhőtlen napok! A tündéri álmok mámorában Szivárvány színekben láttuk a jövőt, Amelyet a remény játszi jóslata A Szabadság, Hűség és Szerelem Szent háromságával iveit át. Gyönyörű álom volt: a fény és élet Álma s a tiszta érzelmeké. És ki fosztott meg durva kézzel A jótól és széptől? Egy atya! Mint száguldó számum, ugy éget föl Vad lehével minden oázist Amit a képzelet az élet Szikkadt homokján teremt - s nem marad Más, csak a sivatag. FRIGYES Azt a hármas Fogalmat szentül tiszteltük. Szabadság, hűség és szerelem Adja izét az üres életnek És átsegít a sötét viharon Ami feldúlja a lelkeket. A szabadság, mint a nap sugéra Áttöri a komor fellegeket S fényére megdobban a magyar kebel. A szerelem, ha mint az angyalszárny