J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

ta. Eszerint Miklós Beleznay János altábornagy, vagyis Mária Terézia királynő hős katonájának fia volt. Beleznay Miklós testvére Mihály, nővére Anna, és Mihály egyetlen férfimagzata Sámuel, aki kitűnt katonai erényeivel , Sámuel, aki később elnyerte a grófi rangot, Mária Terézia katonájának unokája volt és az ő egyik - kedvenc - fia volt az a Sámuel, aki lelőtte apját. /Ami megfelel Tóth Béla adatainak./ Blackwell darabjának előszavában arra hivatkozott, hogy a Varosnay-család véres tragédiája valóban megtörtént Magyarországon a század elején, és ő csak a neveket változtatta meg. Hogy ezzel a magyarázattal a Beleznay-család tragédiájára utalt, arra nem csak az idézett forrásokból következtethetünk. Fraknői Vilmos Egy magyar könyvgyűjtő New Yorkban cimü írásában /ld. 2. jegyzet/ beszámolt Feleky Károly neves New York-i bibliofil Hungarica-gyüjteményéről, amelyben ott találta a Rudolf of Varosnay egy példányát és abban a szerző levelét, amelyben azt írja, hogy "my real pereonnages are count Samuel Beleznay senior and junior." /Valódi alakjaim az idősb és ifjabb Beleznay Sámuel grófok./ A szerző sajátkezű nyilatkozata minden forráskutatásnál hitelesebben eldönti a tragédia történetének származását. Csakhogy amikor "forrás"-ról szólunk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tragédia történetének forrásaiból csak az elátkozott Beleznay-család legendája került elő. A tragédia sugallata Blackwellnek tapasztalataiból, tanulmányaiból, az 1598-ból fennmaradt anonim jelentésből kibontakozott érzelmi és történelmi szemlélete, amelynek a Rudolf of Varosnay drámai kifejezése lett. Mert Blackwell számára a Beleznay-legenda csak az a nyersanyag volt, amelynek mikrovilágában megmintázhatta 158