J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

nyolc már a magyar történelem és jogrendszer alapos ismeretéről tanúskodtak. Ez a két tanulmány a magyar tör ténelem, társadalom és közjog ismertetésével és hangnemével már elárulta azt az - mai szóval - elkötelezettséget, amely néhány évvel később a Rudolf of Varosnay megirását áthatotta. Az 1598-ból származó két anonim jelentés felfedezése, amelyekben a Habsburg-elnyomás alatt sinylődő Magyarország történelmi tragédiá jának képe bontakozott ki, inditék arra, hogy - későb bi Írásaira és a Rudolf of Varosnayra gondolva - ugy érezzük: ennek a jelentésnek a török-háboruk dúlásáról és a Habsburg-uralom kíméletlen kizsákmányoló politiká járói közölt adatai határozták meg azt a szemléletet - részvétét az eltiport magyarság és gyűlöletét a Habsburg zsarnokság ellen amelyet azután tanulmányaiban és végül a Rudolf of Varosnayban szólaltatott meg. Ez a jelentés ösztönzője volt a szerző érzelmi ma gatartásának és ebben az értelemben forrása a tragédiá nak. A Rudolf of Varosnay történelmi, társadalmi és néprajzi ábrázoláséban felismerhető az anonim jelentés hatása, amit Blackwell a tragédiához fűzött jegyzeteiben is elismer, amikor utalva a jelentésnek a magyarok lovagias gondolkodására, de egyúttal a kereskedelem és ipar megvetésére vonatkozó szövegére, megéllapitja, hogy "ez a megfigyelés a mai magyarságra is helytálló" Az Athenaeumban megjelent tanulmányok után Blackwell magatartása a magyar kérdésben már teljesen kijegecesedett, tájékozottsága hiánytalan volt. A szikra, amely a politikai és gazdasági ismeretekkel táplált el* kötelezettség költői, drámai kifejezését csiholta ki, Julia Pardoe-nak 1840-ben megjelent The City of the Magyar, or Hungary and her Institutions in 1839-1840 154