J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

nevezte ki. 1881-ben, nyolcvanhárom éves korában bekövetkezett haláláig Stettinben élt, ahol - emlékezései szerint - nem sok dolga akadt és bőven volt ideje arra, hogy levelezését, jelentéseit, feljegyzéseit és egyéb Írásait - azok között verseit - rendezze. Magyarországot haláláig második hazájának tekintette, és 1868-ban egy levelében, amelyet grazi születésü feleségének, tfarmuth Ágnesnek küldött, meghagyta, hogy aranyvágású bőrkötésbe sorozott Írásait adja át a Magyar Tudományos Akadémiának. A levél búcsúszavai ezek voltak: "A magyarok Istene áldjon meg!" p A Blackwell-papirok, amelyeket aranyvágésu bőrkötéses kötetekben őriznek a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában, két részletben kerültek Budapestre. Az első, nagyobb iratcsomó Blackwell halála után, 1883-ban, mig a második csak 1918-ban. A hagyaték hét részből áll: 1. fólió alakú, aranyvágásu bőrkötésben 316 oldalon az 1843-51 években sir Robert Gordon, majd lord Ponsonby bécsi nagykövetekhez, illetve közvetlenül Palmerston külügyminiszterhez küldött jelentések másolatai; 2. fólió alakú 348 lapos kötet: Hungarian Characters /Characteristic Sketsches/ Battyhány Kázmér gróf, Kossuth külügyminiszterének és feleségének, gróf Keglevich Augusztának 22 neves magyar közéleti személyiségről irt portrésorozata; 3. The Bee, pamflet, 35 lap, Stettin, 1868; 4. Copy of Private Communications to lord Palmerston, London, 1850. julius 11. - három példányban másolt igazolási iratok; 5* bőrkötésű, nyolcadrét 16 oldalnyi másolat a Description of Hungreland - a British Museum Harleian NßS 7314 száma alatt őrzött, 1598-ből származó kéziratáról; 6. kötetlen csomóban versek /köztük a Szózat forditása!/, feljegyzések, nyom8. MTA kézirattár, 10003-9 ez. 147