J. A. Blacwell: Rudolf of Varosnay. (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 7., Budapest, 1977)

RUDOLF Matilda, szerelmem! ó mily öröm, A karjaimban! Enyém vagy, enyém! - Nem, mégsem. Ezek börtönfalak, Kezemhez vér tapad - atyám vére. Vissza, vissza! A bosszú angyala Tüzes kardjával választ tőled el! MATILDA Felejtsd a multat - menekülnöd.kell Vagy utoljára látsz! A nádor... RUDOLF Megkegyelmezett. Elrendelte, Hirdesse kürtszó országszerte, Hogy ártatlan vagyok, ártatlan - mert Sem isteni, sem emberi törvény Nem büntethet azért, amit tettem Felindulva súlyos sérelmemen? Talán a legfelsőbb biró szerepét Vállalta a nádor, hogy változtasson A természet rendjén? Nem ez történt. Csak engedélyt adott - s mit várhattál még? Hogy megszökjem, mint egy hitvány betyár... MATILDA Hagyd el. ÉLned kell, értem élned, Ha tudnád, mit szenvedtem, nem húzódnál, Megtennél mindent, amit tőled kérek. Azt mondják, öntudatlan voltam... Kisértetek és szörnyű látomások Kinoztak lázálmomban - lehet Hogy igy volt. Megváltoztam volna? Ugy nézel rám...