Kerényi Ferenc szerk.: Benke József színházelméleti írásai (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 5., 1976)

A' THEATRUM TZÉLJA ÉS HASZNA

3o 7adságát tsendess«n és véletlen szelídítsék, és a' békesség' idejében vitézségét, bátorságát gya­korolják táplálják. Ennél fogva egybe-kotötték a* Vallással, hogy a' Nemzet hasznával annál inkább ösze - szőjjék. A' Színjáték valamelly Nemzetnek formá­lásában tsudát tehet. Hazaszeretetett, jó erköl­tsi gondolkodást, és princípiumokat támaszt­hat, a' Nép' bátorságát neveli, és tüzesítí. Hogy pedig Rousseau, minthogy Augustus, és tizen­negyedik Lajos Franlzia Király a' Játékszinuel viszsza- éltek, azokból a' Státusra ártalmas kö­vetkezéseket húz, néki Mármontellel azt felel­jük, hogy a' GenQ Philosophus a* mit a* Tu­dományok, és a' Játékszín elleti mondott, azt spi* ritu contradictorio ductus mondotta. Azért tsak ugyan Anglia, Frantzia, Német, és Olasz • Or­szág számlálhatatlan Templomot építettek a* Színjátéknak. Róma, és Görög-Ország teli volt mindennemű Játékszínekkel, mégis Törvényeket szabott az egész Világnak. Oh bár miis ezen Nemzetek' példáját követhetnénk! ! !

Next

/
Oldalképek
Tartalom