Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)
ti Magyar Színház szinte mindenben az ellenkezőjét eszközölje annak, amit Széchenyi elméleti Írásaiban birált és elemzett, amiért társadalmi téren és közéleti szerepléseirel fellépett. Széchenyi - levelezésének, Naplóinak, országgyűlési szerepléseinek tükrében megmutatkozó - módosult Nemzeti Szinház-terve 1836 áprilisáig realitás volt. Az egykorú feljegyzésekből azonban kitűnik, hogy e realitás ellenére mindkét házban, az alsó és felsőházban is az ingadozások legfőbb oka - az országgyűlés ideje alatt már épülő - Pest vármegyei ideiglenes szinház volt, amely a Hatvani-kapun kivül, a Kerepesi uton, a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a Szikszay-vendéglő, a temető, mocsaras területek, legelők és kukoricaföldek között emelkedett. Széchenyi a magyar Nemzeti Színházat a Kirakodó térre tervezte, nagyszabású hidprogramjával összekötve, a pesti hidfő koronájaként, az akkori Pest egyik legszebb terére. 1836-ban a Kirakodó teret délről már a Hild József tervei alapján felépült Kereskedelmi Testület háza zárta le, s felépültek' Hild szép kétemeletes klasszicista palotái, a Libaschinszky-ház, a Deron- és Wieser-ház, a Diana-fürdő épülete és az Ullmann-palota is. Néhány száz méterre, a mai Vörösmarty téren - az akkori Szinház téren - emelkedett a német színjátszás és társasági élet központja, a Pesti Német Szinház, s már hozzáépült a színházhoz a régi Vigadó épülete is. Ebben a környezetben akarta Széchenyi a magyar játékszint felépíteni és a társasági-kulturális élet vérkeringésébe bekapcsolni. Csak a korábbi magyar színházaink és az akkor már álló magyarországi, pest-budai és vidéki német színházainknak, valanint az 1837-ben megnyitott Pesti Magyar Színháznak a viszonylatában világlik ki Széchenyi körültekintő tervezetének jogossága, hogy a legjobb párizsi tervek alapján_az akkori Pest legmegbízhatóbb építészével, Hilddel akarta a szinházat felépít tetni. De a korabeli magyar szcenikai viszonyok rekonstrukciója is a legmesszebbmenőén indokolják azt a törekvését, hogy a magyar szinház berendezését a szakmailag elismert francia Cicérivel akarta elkészíttetni.