Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

7fr lé a* 200 ezeredik forintot irja alá, nota bene jó kezessel ! És akkor kezdjünk hozzá, ha t-i. megélünk! Próbáljuk meg, tán megy ! — 'S most csak eddig terjed a' magyar Játékszin-ápoJgatásra czélzó közvetlen javaslat om\ Egyebet eszközleni mostani körülményink 's kivált törvényes álladalmink, Ítéletem szerint, nem engednek. Már milly benyomást fog szapora kis értekezésem külön Olvasóimra tenni, nem tudom ; hanem érzem , lesz ellene kifogás minden oidalrul még pedig szám-nélküli! Legelsőben is elő fognak állni azok, kik a" fenálló német színházba javasolják a' magyar Játékszín ültetését. Ok igy hisznek biztosabban és szaporábban érhetni czélt. Én azonban, teljes meggyőződésem jszerint, minden okoskodásiknak egy be foglalatját — jóllehet igen becsülöm tiszta szándékokat — egy felette hiányos és valóban szerencsétlen theoriának tartom. Ok igen dicséretes, 's mondhatni, szent vágyoknál fogva, inkább magyar Játékszint hisznek illőnek Magyarországban és Magyarok (_!) közt, mint németet. "Legyen német, de magyar Játékszín is vegyülve a

1 már fenálló színházban;* minek egy uj