Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

ft, sikert igérő magpénzhez, mindaddig egyegy pénzt, mig összefolyna a' kívánt somma ! "Az okos egy garast sem vet el haszon nélkül; de ezreket is kész áldozni sikerért." Ezt soha ne felejtsük ; 's ennélfogva legyünk bizonyosak, hogy annál szaporábban ki fog kerülni a' megkívánt 200 ezer pengő, minél bizonyosabban várhatnak az adakozók sikert. Elég van kőztünk, akarom hinni, ki illy csekély somma kiállítására, mint 200,000 pengő forint, kész lenne, ha nota^be legkissebb pénzbeli dividend sem háramlanéjr. is belője, minthogy öröm több mint pénz, becsület pedig még százszorta több ; de nem hiszem, elegen találkozzanak köztünk •— 's ezt nemcsak gáncsolni nem lehet, hanem szinte dicsérni kell — kik tőkéiket is sánczba verni lennének készek, azaz olly tárgyra adakozni, melly nemcsak pénzbeli, hanem még morális dividendet sem hajt, sőt nem is állhat fel; 's ekép ha bosszút okoz, nem azért okoz, mert nem jól megyén, hanem mert éppen nem megyén. A* dolgot tehát ugy kell intézni, hogy ha nem hajt is a' részvény hasznot, boldoguljon legalább a" tárgy. A

r franklin i methodus csekély tehetséginknél fogva felette hasznos, szaporább és bizonyosb czélt érő lenne mint akármi Ily más ; de nálunk mindaddig nem alkalmazható, míg köztünk azon furcsa phoenomenek meg nem szün-