Széchenyi István: Magyar játékszínrül (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 4., 1976)

UTÓSZÓ Utoljára 1966-ban költözött a Nemzeti Szinház ideiglenes hajlékba, a hajdani Magyar Szinház teljesen átalakitott épü­letébe. De ideiglenesen játszott már 1908 és 1964 között is a rolt Népszínház - azóta már lebontott - épületében, a Bla­ha Lujza téren. Maga a Kerepesi uti /ma Rákóczi ut/ rt régi M Nemzeti Szinház is csak ideiglenesnek épült, hiszen 1837-ben ez Peati Magyar Szinház néven még mint Pest vármegye színhá­za nyilott meg, s csak 1840-ben, a "kész helyzet alapján" e­melte országgyűlési határozat a nemzet színházává az épületet is, társulatát is. Ezek a visszapergetett külső események azonban már annak a magyar kulturális és közéletben mindenkor kiemelkedő szere­pet játszó intézménynek, a Nemzeti Színháznak a történetéhez tartoznak, amelynek még csak előzményeihez, alapításának és felépítésének a kezdeteihez, alternatíváihoz vezet vissza Széchenyi Magyar Játékszinrül irt röpirata. Mi teszi az írást ma aktuálissá? Az egyéni és a társadal­mi felelősségnek és.elkötelezettségnek az a szenvedélyes in­dulata, amely a !H. század eleji magyar játékszini és tár­sadalmi viszonyok páratlan mélységű elemzésével a kezdő ma­gyar színjátszás kérdését társadalmi, közművelődési, kultúr­politikai feladattá, igazi nemzeti színház-üggyé emelte. Széchenyi 1832-ben megjelent röpirata közel fél évszázad

Next

/
Oldalképek
Tartalom