Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

cursio és a bártfai fürdő uj erőt adand önöknek. Bártfán magam is jelen leszek, a számadásokat vezessék önök rendesen úgymint eddig, a hiányt pótolandom. így végeztük Kassán az első téli szakot báró Berzeviczy intendantsága alatt, igaz, hogy a jövedelem nem fedezte minden szükségünket, de a báró nagylelküleg pótolta a magáéból. Abaujmegye ápolása alá fogadott társaságunkat a szomszédmegyék pártfogásába is ajánlotta, melynek következtében Sárosmegye közgyűlésén ívek köröztettek aláírás és pénzgyüjtés végett, Szinnyei László alispán a t. karok és rendek pártfogását kikérte, mi szívesen megajánltatott. — E gyűlés alatt mutattuk be társaságunkat Eperjesen, szíves fogadtatásban részesültünk, s két hét alatt folytonos tömött házzal dicsekedheténk. — Azon napokon, melyeken előadás nem volt, összebarangoltuk a gyönyörű vidéket, így mentünk föl a sárosi várba, melynek nagyszerű omladékai most is hirdetik a múlt kor olygarcháinak hatalmát. Egy ily séta után Megyeri Károlylyal fáradtan hazatérve bementünk pihenni a kávéházba, de a nagy füst miatt bevonultunk az ebédlőbe, hol kettecskén szomjuságunkat cseviczével óhajtottuk enyhítni, alig ültünk le, belép bojtos sapkában, hosszúszárú pipával egy ur, látszott rajta, hogy méltóságos tekintetet óhajt mutatni, leül velünk szemközt, egy ideig merően nézett, hol reám hol Megyerire,végre megszólal — „maguk komédiások?" — igen is szolgálatára, — tudtam, tudtam, no semmi, én meg pártfogó vágyom, Araujvármegye irta nekünk legyünk pártfogók, hát én is lettem, én is adom 5 forint, tudják maguk ki vagyok én? én es. k. kapitány vágyom, én táblabíró is vágyom, én földes ur is vágyom, én Szepesben is jószágot birom, én házas ember és atya is vágyom, pártfogó is vágyom — oh! sok vágyom én!!! mi iparkodtunk csodálatunkat kifejezni ő sokaságán, s magunkat kegyes pártfogásába ajánlva siettünk távozni köréből. Bevégezvén előadásainkat, Bárt fára indultunk, hol számunkra a szállások meglévén rendelve csak hamar rendbejöttünk,