Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

szí nészn ők ? mi hárman nem sokat fogunk producáIhatni, s mi több, orvosom sem enged még két hétig kimenni a szobából. —- Meglesz azalatt minden, lesz két színésznő, leszünk férfiak többen, van diszítraény is, 6 függöny oldalfalakkal, csak ki kell váltani, ha ön szíves volna 80 frtot előlegezni, azalatt a két hét alatt mindent ide teremtünk , csak ön vállalja el az igazgatást , — addig kértek könyörögtek, megígértem a mit kértek, a 80 frttal távoztak. — Eltelt egy hét, a másik is végire járt, nem is vártam már őket — egyszer csak kopognak — szabad — benyitnak, s ím a Î22 társaság megérkezett, Szőke, Keszi, K a s s a y, Horváth (az úgynevezett P o n y i 11 i). mint sugó, s még egy fiatal ember, kinek nevét elfeledem, úgy hiszem Berkes-nek hittak. Nők — Széppataky Johanna, és Nagy né asszony. — Már látom bele kell harapnom a savanyu almába — ez volt első gondolatora. — Szobát nyittattam számukra ugyanazon fogadóban, s minthogy éjfélre járt az idő, másnapra hagytam a tanácskozást, melynek következménye az lett, hogy elkészült a színpad ugyan e fogadóban a „zöld fánál"—de mivel kezdjük ? hogy szégyent ne valljunk mindjárt először is ? összekutattam az egész könyvtárt, mely vagy 30 darabból állott, egyet sem találtam alkalmasnak első előadásra kicsiny személyzetemhez, jó volna 123 „Tündérlak Magyarhonban," de nincs elegendő nőszemély? igaz, biz a jó volna, volt valamennyitől a válasz — de nincs meg a darab! —nem tesz semmit, ismerem az egészet, majd újra irom személyzetünk erejéhez. — Meg is irtam, tábornok volt Szőke, fia Keszi, fogadott leánya Nagyné, (egy fiú, egy leány elmaradt), huszár én , Marcsa Széppataky Johanna sat. betanultuk, elpróbáltuk, s néhány dallal czifrázva elő is adtuk, a közönség oly jól mulatott, hogy játék végével távozni sem akart, küldöttség jelent meg a színpadon, a közönség óhajtását velünk közlendő, mely xijra megfizette a bementi díjat, csak .hogy még egyszer kezdjük elől, s játszuk el végig e darabot, úgyis lett, s ráadásul meg is vendégelték e kis társaságot. — Néhány előadás után egy éjjel meglehet igen hideg lehetett, egyik