Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

zeti Szinházban tartandó német előadásokról. 349 "Tetszhalott" volta ellenére a szinház kezdeti megdermedésóből felocsúdva, 1849. évad elejétől az 1852. évad végéig egyre több eredeti magyar darabot mutatott be. A Nemzeti Szinház műsora szerint 25 magyar bemutató, ebből 4 opera, és Szigligetinek 11 darabját /!/ hozták ekkor színre. 350 Festetics Leó gróf 1852. máj. 2o-tól 1854. dec. 21-ig igazgató. Az igazgató fölé előbb csak gazdasági, később tágabb hatáskörrel egy Comité került. Elnöke Augusz Antal báró, tagjai között volt gróf Szapáry József és Antal, gróf Almássy György, (Jrményi József, gróf Károlyi György.és Lajos, gráf Karácsonyi Guidó és báró Eötvös József. /Pukánszkyné I. köt. 178. o./ Ez a rendszer igazgatta a színházat egészen" 1869-ig. 351 Vahot irja, hogy 1852 közepén "a nemzeti szinház sok viszontagságon keresztül ment nyugdíjintézetének pénzalapja mintegy 7ooo pft, mely a büntetési dijakból, s a tagok fizetésének minden forint után egy krajczárral történő lehúzásából, évenként szaporodni fog." /Magyar Thália. Játékszini almanach 1853-ra 134. o./ A Szilágyi által emiitett alapszabály megtalálható az OSZK Színháztörténeti Osztályán. A nyomtatványon az alapszabályzat szerkesztői nincsenek feltüntetve. 352 Benkő Kálmán szerint /186. o./ a Nyugdíj-intézeti bizottmány elnöke Ürményi József, jegyző Fáncsy Lajos, választmányi tagok: Eötvös József, Zsivora György és 5 szinész. Ezek szám szerint megegyeznek Szilágyi közlésével. Igaz, Doppler Ferenc a szinház karmester, Huber Károly zeneszerző, zenetanár, a Nemzeti Szinházban hangversenymester /1852-től/, a többiek /Gózon Antal, Füredi Mihály, Szigeti József és Szilágyi Pál/ színészek.