Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

társaaág abban szereplő tagjai: Kántorné, Telepiné, Szentpéteryné, Balogné, Somogyiné, Bartháné, Demjénné, és Telepy Máli, valamint Bartha, Megyeri, Telepi, Demjén, Déry, Király, Harangi, Czakó, Balog, Pály, Somogyi, Ajtai, Erdőa éa Váradi. /Bayer, II« köt. 83.,0»/ . Ir a kassaiak szétválásáról még Déryné /Napló III. köt. 120..0./, Bayer /I. köt. 585. o./, Balog /Hölgyfutár 1857. 143. számában/. Ezeknek adatai teljeaen ellentmondó ak • 208 Berzeviczy Vince 1834» áprilia 15-én halt meg. Tehát Szilágyi Pál kb. 1834 január-februárjában hagyhatta el Kaasát. 209 Gróf Bethlen Perenc irt és fordított: "

Bprgia Lucretia

" - Victor Hugo után. Bem.: 1837..- "Én" 1 fv. eredeti - Beirt.: 1839. Saturn kórosok bo. 3 fv. - kéziratban. /Szinnyei: Magyar irók élete és munkái I. köt./ Déryné ia megemliti, idézve Egreasy Gábor 1835-ben irt levelét Kolozsvárról. /Napló III. köt. 121. o./: "'kedvenc' /Cubayné/ határtalan önkényt üz a négyen /Szentpétery, Megyery, Szerdahelyi, Szilágyi/ s ennél fogva az egészen; erósen a törpeségig merült egy nagyúr /gróf Bethlen Perenc/ a kegylesés, a nevetséges, ábrándozó kedvkeresés módjában." 210 Perenc császár 1835. március 2-án halt meg. Budán az előadáaok 1835. mire. 4. és márc. 22. között szüneteltek. Szilágyi Pál itt megint kihagy kb. egy esztendőt. Ugyanis 1834 elején elhagyja Kassát, Kolozsvárra megy. 1835 márciusában Váradon tartózkodik /Perenc császár halála idején/. A közbülső időben nevét az Abday Sándor igazgatása alatt működő "Nemzeti Szinész Társaság" tagjai között találjuk, ahonnan - mint kiderül - az 1835-ös év folyamán elmegy. Ez a társulat azonban nem járt Váradon,