Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)

de tök termett a szárán — azaz, semmi sem lett az egész tervből, maradt a régi modor, de hogy mégis némileg lássa meg minden ember, s ezek közt magam is, mily bölcsen fogták fel javaslatomat— „* férjének"^—úgy irom, mint ő maga szokta 27! magát nevezni — 1000, mondd: ezer forintot rendeltek évi fizetésül mint fő főrendezőnek, tehát, mégis volt gyümölcse az olasz dinnyemagnak ; azért nevezem olasznak, mert legelőször is ott volt szerencsém ilyesscl megismerkedni S i b o n i intendánsnál, másodszor Nápolyban Bar baj a társaságánál, ki egyszersmind a milanói scala-színházat is bérben tartotta 1815-dik évben, csak azzal a különbséggel, hogy az első assolutákra volt légin- 272 kább alkalmazva, és csak ezer frankot kaptak, ha mindig betegek voltak is, a többi ezreket — már a mint kiki szerződve volt, mennyit tartozik énekelni: a szerint volt felosztva, s minden föllépése után az assignátát megkapva, a pénztárnál fölvehette ; 2*H kérdeztem Sibonit, miért nem szerződik s többivel is úgy? szükségtelen, monda, azok kevés fizetősök mellett is örülnek ha megmaradhatnak, ezektől nincs mit tartani, mert könnyen pótolhatók, de az assolutá-k sokszor makacsok, s ha így nem szerződöm velők, tönkrejuttatnak égy év alatt nagy fizetésökkel és hanyagságukkal; lia. pedig csakugyan beteg egész éven át? a miről senki sem tehet, megkapja ezer frankját, és én más assolutá-t vásárlók magamnak a megmaradt pénzből. Ezt följegyeztem tarsolyomba, nehogy elfelejtsem, s épen midőn tapasztalásomat közrebocsátnám, oly kudarezot vallottam, a miről fogalmam sem lehetett De lássuk már gazdászati tekintetből is, mit nyert a főfőrendezővel? először: soha sem láttuk a színpadon, kivévén ha nejét fölkisérte, másodszor: a próbákat, tanulási órákat és diszítményeket én rendeztem, minden esetre az assoluta jóváhagyásával ; mindenért én voltam felelős, még a közönség irányában is,, és mindezekért meg is jutalmaztak havonkint 5,azaz mondd: öt váltó forinttal. Sokszor, ha vége volt a drámai előadásnak, azonnal operai főpróbát tartattam egész személyzettel és diszítményekkel, miért? mert igen kényelmes volt a délelőtti ágyban-