Szilágyi Pál: Egy nagyapa régi unokájának (Színháztörténeti könyvtár - Új sorozat 3., Budapest, 1975)
történt, de egy lakonikus hang így szólt : tetszik ? nem tetszik ? száz húsz forint? . . De kérem tts. urak ! nekem, ki mind operákban, dráma-, vígjáték- és bohózatban egyaránt működöm, borzasztó kevés az annyi teendőkért? —Nincs szükségünk az ur operistaságára. — Akkor alá is irom. Mielőtt ezek történtek volna ezen részvényes társaság a német színigazgatót (Grimm urat) hítta meg gyűlésébe, tanácsát kikérendő, és hogy jó honorarium mellett venné át társaságunk igazgatóságát. Meglehet azért óhajtották volna igazgatónak, mert a német színháznál mint igazgató jó íelpénzelte magát, gondolván, ki igazgatósága alatt így meg tudott gazdagodni, itt is hasonló siker fogja koronázni működését, s a vállalkozók csak nyerhetnek általa ; vagy azt hogy mi szegény magyarok, kik önszorgalmunk által emelkedtünk oda, a hol voltunk, igazgatósága alatt még inkább civilizálódunk, vagy hogy közölünk nem hittek képesnek egyet is és arra méltónak, elég az ahhoz, Grimm több ily ülésben ült, minta többi, végre elmaradt ; egyszer találkozván vele, kérdem „miért nem vállalta el az igazgatóságot?" azt felelte „Uram ! én régóta ismerem önöket, bámultam ügyességüket, tudom több évtized óta mennyi küzdelmek, és' hátrányok közt vezénylettek folytonosan oly társaságot, mely dicsőségére vált volna bármely városnak, miért toljam magamat önök fölibe igazgatónak, akkor, mikor önök közöl hat egyén is van, ki képes elvállalni, inkább, mint én, ki a magyar nyelvet nem is értem; önök szabadelvű kormányzáshoz vannak szokva, holott nálunk az ellenkező áll, ezért nem vállaltam el."—Miután Grimm el nem vállalta az igazgatóságot, Bajza Józsefet választották meg; mi örültünk e választáson, de még inkább, hogy elvállalta. Most az a kérdés támadt, mivel nyissuk meg a színházat, inert a részvényes társaság minden áron meg akarta nyittatni augusztusi vásárkor ; — elhatároztatott, hogy előjátékul „írpád ébredése" (Vörösmartytól) adassék, „ utána IS e Hz Ar idegen színmű.